Magyarország a Magyar Bankszövetség kezdeményezésére, a Pénziránytű Alapítvány szakmai támogatásával először 2015-ben csatlakozott az Európai Pénzhét (European Money Week) mára már több, mint 35 országot átfogó kezdeményezéséhez. Ennek célja az általános- és középiskolások pénzügyi ismereteinek megalapozása, valamint egy széleskörű szakmai összefogás megteremtése a pénzügyi tudatosság fejlesztésében aktív szervezetek, intézmények között. Az oktatásért felelős tárca 2017-től a tanév rendjébe is beemelte a témahetet és a Belügyminisztérium immár projektgazdaként támogatja a programot.
Több éve sikeresen futnak azok a tematikus hetek, amelyek során évről évre olyan, a gyermekek jövőjét meghatározó témákkal foglalkozhatnak, mint a pénzügyi tudatosság, a fenntarthatóság vagy az elmúlt egy évben különösen nagy hangsúlyt kapott digitális kompetenciafejlesztés.
Témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. A témahetek általános célja a 21. század köznevelési elvárásainak megfelelő szemléletformálás, a mindennapokban használható gyakorlati ismeretek játékos, élményszerű átadása, illetve a tanárok ösztönzése új pedagógiai módszerek kipróbálására.  Az oktatási intézmény a munkatervében témahét keretében megszervezheti a tantervben előírt, az adott témával összefüggő tanítási órákat, foglalkozásokat.  A PÉNZ7 minden évben, rendszerint március első felében zajlik, de a kezdeményezéshez kötődő kísérő programok akár a tanév végéig is követhetik egymást.
Több éve sikeresen futnak azok a tematikus hetek, amelyek során olyan, a gyermekek jövőjét meghatározó témákkal foglalkozhatnak, mint a pénzügyi tudatosság, a fenntarthatóság, és nagy siker az, hogy az iskolák, tanárok és általuk a diákok évről évre kiemelkedően magas számban vesznek részt a témahéten. 2024-ben például 1.290 iskolában 203.000 diáknak tartották meg a rendhagyó tanórákat pénzügyi és/vagy vállalkozói témában.
Az iskolában voltak már témahét kezdeményezések, de a teljes hetet kitöltő, sőt a tavaszi hónapokra átnyúló témák ilyenfajta feldolgozása még nem történt meg. Ez amiatt is lehet, hogy ezek a napok átgondolt, aprólékos tervezést, rugalmasságot és sok munkát igényelnek az iskola minden dolgozójától.
Amikor szeptemberben a tanévnyitó értekezleten elhatároztuk a Pénz7 megtartását, legfontosabb céljaink a következők voltak: jobban megismertetni a pénz történetét, természetét diákjainkkal, és megmutatni hogyan befolyásolja változatos arculattal mindennapjainkat, hogy viselkedik a digitális térben, és hogyan lehetünk tudatos használói. Úgy látjuk, hogy ezek a célok a hét során megvalósultak.
Programjaink nagy része a hétfői, keddi és csütörtöki napon zajlott, melynek eseményeit, azok időpontját, programvezetőjét, menetrendjét egy aulánkban felállított nagy táblán lehetett követni. Erre nagy szükség volt, mert a sokszor párhuzamosan folyó programok, események szétfeszítették a hagyományos órakereteket. Szerdán és pénteken a megszokott munkarend szerint folyt a tanítás, de természetesen a téma ezeket a napokat is átszőtte.
Miről szóltak az órák: szövegfeldolgozások során híres pénzemberekről, híres pénzekről, pénzmesékről, pénzkalandokról, tőzsdéről, tulipánról, pazarlásról, pénzhasználatról, családi költségvetésről, pénzügyi kutatásokról, pénzügyi tervezésről, internetes vásárlásról, az állam gazdasági szerepéről, statisztikáról, zsebpénzről.
Miről szóltak előadások: a fenntarthatóság és pénz kapcsolatáról, a virtuális pénzekről, az alapítványok pénzügyi működéséről, pénzföldrajzról, régi pénzekről.
A hét két nagyon izgalmas napja volt a kedd és a csütörtök.
Kedden a Visegrádi Mátyás Király Múzeum múzeumpedagógusa, Hlavács Bettina és régésze, Kovács István jött hozzánk pénzveréssel, középkori pénztörténetekkel és bemutatóval, az ehhez kapcsolódó érdekes életmód történetekkel. Mindkettőjükről köztudott, hogy értenek a gyerekek nyelvén, mégis meglepődtünk, hogy a kicsik meg merték fogni a nehéz kalapácsot, a nagyoknál pedig sikerül elővarázsolniuk a tanórák sokszor feledésbe merülő anyagát. A múzeum nyitottságát intézményünk és diákjaink iránt nem először tapasztaltuk az évek során, ezen foglalkozások biztosításával valóban maradandó, pénzben ki nem fejezhető élményhez juttattak minket. A vert pénzeket a gyerekek nagy örömmel tették zsebre, és vitték haza emlékként.
A csütörtöki nappal az volt a célunk, hogy bemutassuk a pénz közvetítő szerepét a személy és a vágyott tárgy között: ezen a napon az intézmény gyönyörűséges saját pénzével, az Apátkúti petákkal lehetett saját boltunkban vásárolni, melyet egy olyan grafikus tervezőművész álmodott meg, aki mindig áldozott időt, tehetséget, ötletet, tanácsot jó ügyek, közösségek érdekében. Kacsán György ajándékba adott sok-sok munkájával szellemes, gondolatébresztő, az intézmény további terveiben méltán helyet követelő petákok álltak be az ősi, közvetítő szerepbe. A mellékelt képeken is átjön az a hangulat, izgalom, öröm, ahogyan fogadtuk ezeket a pénzeket. Aki nem vásárolt ezen a pénzen, az Apátkúti petákon, vagy nem költötte el az egészet, a nap végén visszaválthatta, de sokan inkább hazavitték.
A gazdag programok hatékonyan szolgálták az oktatási alapkompetenciák fejlődését. Ezek programjainkban megjelenő azonosítását “A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” projekt alapján tettem, melynek szakmai vezetője Csépe Valéria volt.
A kompetencia olyan ismereteket és tudást, képességeket és készségeket, attitűdöket és értékeket foglal magában, amelyek a személyt képessé teszik egy adott feladat eredményes elvégzésére. /Csépe/
TANULÁSI KOMPETENCIÁK
A tanulási kompetenciák fejlődése a témahét során: az egyéni tanulási útvonalak kialakítása, belső motivációval ösztönzött tevékenységek végzése, a tudás aktív konstruálása, önállóan vagy másokkal együttműködve. /sokféle tanulási helyzet, feladatlapok, válaszhatóság, tanulási stratégiák kipróbálása/
KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁK
A kommunikációs kompetenciák fejlődése a témahét során: a tanuló szóban, írásban és digitális eszközök felhasználásával vagy egyéb módon, kommunikációs szándékkal, olyan információcserét folytat, amely a gondolatok, érzések és tapasztalatok hatékony kölcsönös megosztását teszi lehetővé. /szövegalkotás, történetmondás, nonverbális jelzések felismerése, interakciók/
DIGITÁLIS KOMPETENCIÁK 
A digitális kompetenciák fejlődése a témahét során: az információk kezelése, a digitális térben folytatott kommunikáció és együttműködés, valamint a biztonságos és etikus eszközhasználat, fejlődik a digitális problémamegoldó képessége. /használja az operációs rendszereket, fogékony a digitális eszközök etikus használata iránt/
A GONDOLKODÁS KOMPETENCIÁI 
A gondolkodás kompetenciáinak fejlődése a témahét során: adatgyűjtés és rendszerezés, információátalakítás, értelmezés és elemzés, összefüggésfeltárás, kritikai mérlegelés és döntés, amelyek hozzájárulnak a tudományos és technológiai gondolkodás kialakulásához. /adatgyűjtés, adatelemzés, érvelés, a mindennapi élet tényei, és az ezeken alapuló döntések, összefüggés feltárás/
SZEMÉLYES ÉS TÁRSAS KOMPETENCIÁK 
A személyes és társas kompetenciák fejlődése a témahét során: a pozitív énkép, a testi-lelki egészség, az alkalmazkodás készségei, a kiegyensúlyozott társas kapcsolatok és a tudatos életvitel; a tanuló tisztában van alapvető jogaival, kötelezettségeivel és kisebb-nagyobb közösségeihez fűződő felelősségével. /pénzügyi tevékenységek tudatosítása az egészségkárosító tevékenységekben, társadalmi felelősségvállalás, csoportbeli szerep tisztázása/
A KREATÍV ALKOTÁS, ÖNKIFEJEZÉS ÉS KULTURÁLIS TUDATOSSÁG KOMPETENCIÁI
 A kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái: a tanuló kreativitásának kibontakoztatása, a művészi önkifejezés megélése, a kulturális önazonosság és a sokszínűség pozitív értelmezése, az emberi alkotás tisztelete. /a dolgok kultúrtörténeti szerepe, változása, sokszínűsége, plakáttervek/
MUNKAVÁLLALÓI, INNOVÁCIÓS ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIÁK 
A kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái a témahéten: a tanuló kreativitásának kibontakoztatása, az önkifejezés megélése, a kulturális önazonosság és a sokszínűség pozitív értelmezése, az emberi alkotás tisztelete. /a munka világának megismerése, a család munkahelyei, költségvetése, munka és pénz/
Már a témahét indításakor megállapodtunk, hogy a projekt egész tartalma alatt gyűjteni fogjuk a közben keletkező dokumentumokat, tanulói munkákat, tanártól, diáktól, szülőtől származó értékeléseket, megjegyzéseket. Ez így is történt, de rendezésük még várat magára. Egy hatodik osztályos tanulónk fogalmazását, mint az egyik legjobbat, mégis már most ajánljuk olvasásra. A munka mellett természetesen sokat játszottunk régi és új, pénz alapon működő társasjátékokkal, rejtvényekkel, kvízekkel.
Reméljük, írásunk közelebb viszi az olvasót ahhoz, hogy azok a sokszor emlegetett tanulói kompetenciák hogyan fejlődnek az iskola mindennapjaiból kicsit kiemelkedő témaheteken. Ez alatt a hét alatt nem éreztük, hogy az idő pénz, mert volt saját” pénzünk,” jól szervezett időnk, tehát mindkettőből éppen a kellő mennyiség állt rendelkezésre.
Bátorítunk minden iskolát a Pénz7 szervezésére:
Sziráki Judit igazgató
Jékely Endréné a témahét szakmai vezetője
https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/temahetek-0
www.penz7.hu.
https://penziranytu.hu/sites/default/files/tananyag/penz7/2024/P7_2024_Penzugyi_eletleckek_56_UTMUTATO.pdf
/EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása

Egy rossz döntés és Bitcoin

(Igaz történet alapján)

 

Zsolt egy sikeres egyetemi tanuló. Egy kiemelkedően jó diák, így hát ösztöndíjat is kapott. Az egyetemen jó a közösség, rendszeresen rendeznek bulikat vagy éppen csak találkozókat.
Pont egy ilyen rendezvényt szerveztek a barátai 2013 július 4-én. Amire Zsolt természetesen elment, mivel a közösség egyik kulcsembere. Zsolt így hát július 4-én este 8-kor (mivel ekkorra beszélték meg) felvette a bulizós ruháját, ami egy szakadt farmernadrág és egy póló, amin a kedvenc metál zenekarának logója volt, a Metallica. De amikor ki akart lépni a lakása ajtaján eszébe jutott valami. Beugrott neki, hogy múlt töriórán azt mondta, hogy ő fog otthon venni Bitcoint (a barátai ajánlására). Így hát leült a gépéhez és a maradék ösztöndíjának egyharmadát elköltötte 112 Bitcoinra. Utána abban a tudatban, hogy most már teljesítette ígéretét elindult a buliba, ami Pest egyik kibérelhető szórakozóhelye a 2-es Villamos nevű itató. Fél 9-kor odaért a 2-es Villamoshoz, aminek ajtaja előtt barátai várták. Barátnője szemére vetette, hogy késett. Zsolt erre elmesélte, hogy vett egy csomó Bitcoint. Amikor a barátai meghallották Zsolt történetében azt, hogy 112 Bitcoint vásárolt elkerekedett a szemük. Brúnó tátott szájjal hallgatta Zsolt beszámolóját és akkor ámult el igazán a csodálkozástól, amikor meghallotta, hogy Zsolt mindössze 15 ezer Ft-ból vásárolta azt a rengeteg Bitcoint. Ekkor Máté jött ki hozzájuk és megkérdezte őket, meddig akarják még fagyasztani magukat. Erre eszükbe jutott, hogy már fél órája kint állnak, így hát bementek. Bent rögtön megcsapta az orrukat a bagó szaga. Mindannyian köhögve támolyogtak egy kicsit kevésbé légmérgezett helyre. Leültek a pulthoz, ahol nekiláttak megszabadítani a szórakozóhelyet az alkoholtól. Negyed 11 körül Zsolt és pár barátja úgy döntött, hogy rendelnek egy kis ételt, mivel a 2-es Villamosban alkoholt és cigit leszámítva nem lehetett venni semmit. De amikor rendelni akartak kiderült, hogy mindenki elitta már a pénzét. Ekkor Zsolt felkiáltott: “ De hisz én pont ma vettem Bitcoint” . És három perccel később, már 12 Bitcoinért 12 pizzát rendelt. A többi Bitcoin-ját pedig egy kóddal ellátott felhőbe helyezte, amit a telefonján mentett le. A pizza viszonylag gyorsan megjött és Zsolték kiéhezve hozzá is láttak. A bulinak vége lett éjfél körül.
Zsolt mindent egy lapra tett fel és agysebész akart lenni, de ezt nem sikerült elérnie. Közben elfogyott az ösztöndíja, nem talált munkát és az albérletét sem tudta fizetni. Egyik nap olvasta hírekben, hogy írdatlanul megnőtt a Bitcoin értéke. Eszébe jutott, hogy a telefonján lévő Bitcoin már milliókat ér. A telefonját viszont már régen kidobta. Úgy gondolta, muszáj lesz megszereznie a telefonját. Innentől kezdve minden nap csak szeméttelepeken kutakodott. Ez az évekig tartó kutakodás lassan tönkretette a kapcsolatait. Sosem tudott szabadulni a gondolattól, hogy mennyibe is került az a 12 pizza.

Fábián-Tóth Ambrus