Apátkúti Erdei Általános Iskola és Komplex Művészeti Program

…a gyerekeknek két dolgot kell adnunk: gyökereket és szárnyakat. Gyökereket, amelyek tartást adnak, hogy tudják, hova tartoznak, de ugyanúgy szárnyakat is, amelyek az egyiket a kényszereitől, és előítéleteitől szabadítják meg, a másiknak lehetőséget adnak új utakat bejárni…”

(J. W. GOETHE)

Az Apátkúti Erdei Általános Iskola és Komplex Művészeti Program Visegrádon, az Apátkúti völgy alján futó festői patakpart mentén helyezkedik el. Az épületet 1996-ban adták át, 1997-ben Pro Architectura díjjal jutalmazták. Tervezői Turányi Gábor és Földes László építészek és Göde András belsőépítész volt.
A Dunakanyar Oktatási Műhely 2016-ban az elhagyott épületet újra életre keltette és benne elindult ismét az alapfokú oktatás.
Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola, amely kis létszámmal működik. Osztályokként a maximált létszám 10-12 fő. Intézményünk a Nemzeti Alaptanterv alapján működik, biztosítva ezzel negyedik, hatodik, illetve nyolcadik évfolyamokon a kilépés lehetőségét bármely közoktatási intézménybe.

Mégis miben más iskolánk az állami intézményekhez képest?

Az oktatást 9.00-15.00 óra között zajlik. A hét egy napja a sporté és a művészeteké. Ilyenkor tanulóink lovagolnak, eveznek, síelnek, korcsolyáznak vagy éppen túráznak, ahogy az időjárás engedi. Ezeken a napokon rendszeresen vesznek rész múzeumpedagógiai foglalkozásokon ismerkednek a hagyományos kézműves technikákkal (Gyapjúfeldolgozás, sajtkészítés, agyagozás stb.) A kis osztálylétszámok lehetőséget biztosítanak a közvetlen tapasztalásra a holisztikus szemlélet kialakítására. Első osztálytól tanulnak gyermekeink angol nyelvet, anyanyelvi tanártól.

Tanulóinknak közvetlen a kapcsolata az állatokkal, a környezettel, a mezőgazdasági termeléssel. Saját házi állatokkal, konyhakerttel rendelkezünk.
Legfőbb célunk, hogy a hozzánk beiratkozott diákokat ne csak egy bizonyítvánnyal, hanem olyan készségekkel, képességekkel, tudással bocsátsuk el, mellyel megállják helyüket a középfokú oktatási intézményekben és a mindennapi életben is.
Egy olyan iskolát működtessünk, ahol tetten érhető és meghatározó egymás feltétlen elfogadása, a tolerancia, a megelőlegezett bizalom mások iránt.
Ahová a tanulók szívesen járnak, ahol olyan ismereteket kapnak, ami felkelti érdeklődésüket, ami hasznosítható és jól alkalmazható a mindennapi életben, ahol az értékelésük mércéje az egyéni adottságokhoz, képességekhez viszonyított teljesítmény.

Stomp Ferencné
intézményvezető

Munkatársaink

Stomp Ferencné Éva

Stomp Ferencné Éva

Intézményvezető

Biológia-technika szakos tanár
Közoktatás vezető és pedagógus szakvizsga
Szakreferensi vizsga
17 éve dolgozom intézményvezetőként. Igazgatóként olyan iskola megteremtésén munkálkodunk a kollégáimmal, ahová szeretnek járni a gyerekek, ahol élmény a tanulás, ahol közvetlenül szereznek tapasztalatokat a tanulóink, ahol tisztelik becsülik, segítik egymást.
Pedagógiai elvem az odafigyelés, szeretet, következetesség.

Hernádi Krisztina Nóra

Hernádi Krisztina Nóra

Geográfus és földrajz tanár

Hernádi Krisztina Nóra vagyok, Szentendrén élek 2 fiammal. 17 éves korom óta veszek részt táborszervezésben, terepi vezetőként, környezeti nevelőként. 2002-ben végeztem a Szegedi Tudományegyetemen környezetkutató geográfus és földrajztanári szakon. 10 évig természet- és környezetvédelmi kutató-tervezőként dolgoztam. Az Apátkúti Iskola elődjét is ismertem, most lehetőség adódott, hogy elvállaljam a természetismereti tárgyak oktatását a felső tagozaton, melyet szívesen teszek az új keretek között. Továbbra is fontos számomra, hogy a gyerekek megismerjék a természetet, ezért erdei iskola programunk mindenki számára nyitott. 2018-ban fejlesztőpedagógusi vizsgát tettem, hogy diákjaink munkáját ezzel is segítsem.

Hlatki Éva Vica

Hlatki Éva Vica

Tanító

2000-ben diplomáztam az ELTE Tanító – és Óvóképző Karán testnevelés szakos tanítóként. Ugyanebben az évben a Testnevelési Egyetem Továbbképző Intézetében rekreációs edzői és terápiás lovas oktatói végzettséget szereztem. Később más intézményekben fazekas és dísznövénykertész képzésben vettem részt.
Korábban sokat sportoltam, jelenleg inkább festészettel és kerámia szobrászattal foglalkozom szabadidőmben.

Tanítói munkám során fontosnak tartom, hogy a gyermekek az iskolában családias hangulatban töltsék mindennapjaikat, otthon érezzék magukat az osztályban. Ne legyenek túlterhelve, ne szorongjanak, ugyanakkor érezzék, hogy vannak feladataik, kötelességeik, szorgoskodjanak a tananyag elsajátításában.

Jékely Endréné

Jékely Endréné

magyar-történelem-társ. ismeret tanár

Ha túl nagy feladat az, amit meg kell tennem önmagamhoz képest, akkor szorongok. Ha túl kevés, akkor unatkozom. A flow a szorongás és az unalom között az a pici út, ahol se nem szorongok, se nem unatkozom – ez a boldogság.

/Feldmár András/

magyar-történelem-társadalom ismeret tanár
mesterpedagógus
köznevelési szakértő és szaktanácsadó
pedagógiai értékelés szakvizsga
tanügyigazgatás szakvizsga

Molnár Anna

Molnár Anna

Ének- zene és zongora tanár

Felvidéken születtem Rimaszombat városában, 19 éves koromig pedig Tornalján éltem. Itt a helyi gimnáziumban érettségiztem, a zeneiskola alap és középfokát is itt végeztem. Érettségi után úgy döntöttem komolyabban szeretnék a zenével foglalkozni, ezért 2005-ben a tanévet a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdtem el. 3 évig tanultam itt zongora és népzene szakokon, majd sikeres felvételi után a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének zongora szakos növendéke lettem, és 2011-ben BA, majd  2013-ban MA diplomát szereztem. Tanulmányaim során egy félévet Erasmus programmal részképzésen voltam az észak-olaszországi  Trentoban. Az egyetem után 2 évet az edelényi általános iskola mellett működő zeneiskolában tanítottam klasszikus zongorát. Hiszem, hogy a zenetanulás a zenélés és éneklés öröme mellett más képességeink fejlődésére is pozitívan hat. Szeretném, hogy ezek az értékek az ének-zene órák alatt közelebb kerüljenek a gyerekekhez, építsék, színesítsék személyiségüket.

Pataki Zsolt

Pataki Zsolt

Matematika tanár

3  1  4   1   5       9
Nem a régi s durva közelítés,
2    6     5    3    5
mi szótól szóig így kijön
8         9
betűiket számlálva.
7        9      3
Ludolph eredménye már,
2  3     8      4      6
ha itt végezzük húsz jegyen.
2   6      4   3   3     8
De rendre kijő még tíz pontosan,
3   2    7        9
Azt is bízvást ígérhetem.

azaz 3,141 592 653 589 793 238 462 643 383 279…

Szász Pál matematikus

Pikács Gábor

Pikács Gábor

Villamosmérnök, informatikus

Az iskolában fizika és informatika ismeretek átadása és még inkább az ismeretek iránti vágy felkeltése a célom. Igyekszem ezt, a lehetőségek keretein belül, a gyakorlati használat illetve gyakorlati tapasztalatszerzés útján elérni. Az informatika fejlődése nehezen követhető és a most felnövő generáció már a “mindenhol van internet”-be született bele, számukra a lexikon inkább muzeális tárgy (sajnos), a wikipedian talált információt pedig “csont nélkül” elfogadják hitelesnek. Szeretném elérni, hogy az egészséges szkepticizmus valahol ott mocorogjon az agyukban és működjön egy önvédelmi mechanizmus, ami majd megakadályozza, hogy az ismeretlen forrásból származó, meggyőző e-mailekben talált linkekre “csak úgy” rákattintsanak. A fizika tárgy általában egy mumus, amit szeretnék kicsit közelebb hozni és ha nem is megszerettetni, de talán arra a szintre hozni, hogy akár ebben is lehetnek izgalmas és használható tudásmorzsák.

Stark Andrea

Stark Andrea

Tanító

2001-ben diplomáztam az ELTE Tanítóképző Főiskolai Karán, Tanító szakon, természetismeret műveltségi területen.
Sok éves tanítói gyakorlattal rendelkezem.
Jelenleg 1. osztályban vezetem be a kicsiket a betűk  és a számok érdekes világába. Ezen kívül természetismeret és – 3-4. osztályban – magyar órákat tartok.
Türelmes, gyermekcentrikus, támogató hozzállásommal igyekszem a legjobbat kihozni a gyerekekből. Tapasztalatom, hogy nyugodt, pozitív legkört biztosítva a tanulás is könnyedén megy.
A néptánc, a népzene közel áll hozzám, évekig jártam néptáncra. A gyerekeknél nagyon népszerű  a mozgásnak ez a formája, alkalmanként színesítek vele egy-egy órát, napot.
Nagyon fontosnak tartom a természet és az állatok védelmét!
Kulcsfontosságú a gyerekek környezettudatos hozzáállásának kialakítása már kisgyermekkorban, amikor a legfogékonyabbak. Természetismeret óráimon és ebben a gyönyörű környezetben van erre lehetőség.

Földi Péter

Földi Péter

Iskolaalapító

Iskolaalapító, fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, pedagógus asszisztens, szülő, barát smile

Két gyermekem útjának egyengetése sodort az oktatás területére. Hiszek a gyermekközpontú, a természet közeli és nagy mozgásszabadságot biztosító oktatásban, a családi jellegű iskola jelentőségében, a szülő-gyermek-pedagógus háromszög jelentőségében. Úgy gondolom, hogy gyermekeink, a Mi reménysugaraink, egy élhető, fenntartható és lojális társadalom megalkotói lesznek majd, ehhez útravalónak meg kell adnunk Nekik minden tőlünk telhető segítséget. Az iskolafenntartói feladatok mellett, a lovaglást, madarászatot, íjászkodást, falmászást, erdőjárást, állattartást és a többi izgalmas tevékenységet hozom közel a gyerekekhez.

Bogya Marianna

Bogya Marianna

Iskolatitkár

2016. decemberében kezdtem az iskolában iskolatitkárként, így szinte a kezdetektől „építgetem” én is, amivel csak tudom. Szívvel-lélekkel segítem a háttérből a kollegák munkáját és tartom rendben az adminisztrációs feladatokat.

Édesanyaként nem csak munkaadómként tekintek az Apátkúti Sulira, hanem gyermekem jövőbeni iskolájaként is. Látom a fejlődést, amit az évek alatt elértünk, így bátran merem az iskolát ajánlani másoknak is, akik olyan helyet keresnek gyermeküknek, ahol egész nap jól érzi magát a tanulás mellett.

Környezetünk

Iskolánkat a Visegrádi-hegység veszi körbe. A 18-19 millió éve lezajlott miocén andezit vulkanizmus kőzete, a kisebb szilícium-dioxid tartalmú, világosszürke színű biotitos amfibol-andezit az Apátkúti-völgy kőfejtőjében megfigyelhető. Az amfibol-ásványt kis fekete tűiről, a biotitot hatszögletes csillámló lapjairól lehet megismerni. A kőzetben látható világos színű lécek, táblácskák a földpátok.

A Várhegy amfibol-andezit-agglomerátumból épül föl. Mátyás király palotájának teraszait is andezitagglomerátumba faragták, a vár köveit pedig andezittufából faragták.

A vulkáni eredetű kőzeteket a felszínen részben eltakarják különböző egyéb kőzetek. Visegrádtól északra és keletre, a Nagy-Villám és a Várhegy oldalában sok helyen vastag jégkorszaki lösz rakódott rá. Lösz takarja a Fekete-hegy oldalát az Apátkúti-völgy felé eső részen, ill. talajréteg vagy durva lejtőtörmelék teszi nehezen felismerhetővé a vulkanológiai sajátosságokat.

Közvetlenül a vulkáni működés után rakódott az andezitre a lajtamészkő, mely a miocén szigettenger gazdag élővilágából jött létre (elsősorban mohaállatokból, mészalgákból és puhatestűek vázaiból). A Fekete-hegy oldalában a lajtamészkőben kagylóhéjak találhatóak (Flabellipecten leythaianus, Macrochlamys latissimus, Ostrea digitalina). A Nagy-Villám dunai oldalában is – bár kis területen – előfordul lajtamészkő. A mészkövet korábban mészégetésre használták, melyet a kemencemaradványok bizonyítanak.

A lajtamészkő azt mutatja, hogy a vulkáni hegyek a miocénban alacsonyabbak voltak, mint manapság, felszínük a tengerszint közelében volt. A tengeri üledékek kiterjedése jóval nagyobb lehetett, de a hegység kiemelkedése folyamán az erózió lepusztította ezeket a kőzeteket: a miocén kori szubtrópusi éghajlaton intenzív mállás kezdődött, mely a lazább szerkezetű vulkáni tufa és agglomerátum rétegeket is gyorsan erodálta. Így kerülhettek felszínre a vulkanizmust megelőzően képződött oligocén végi (20-30 millió éve) képződött üledékek a Fekete-hegy oldalában. A vékony barnakőszén rétegek tengerparti félig sósvizű lagúnákban összesodródott uszadék fa anyagából alakultak át. Az Apátkúti-völgyben sok kövületet (Polymesoda, Pirenella plicata, Tympanotonus, Melanopsis) tartalmaznak az így lerakódott agyagos üledékek.

Az Apátkúti-völgyben, az Ördögmalom-vízesés után következő kőfejtő fölött, a patak bal oldalán, 70 m magasságban, egy fél méter magas boltozatos nyílás 40 m hosszú üregbe vezet, az Apátkúti-völgyi-barlangba. Üregét mesterségesen tágították andezit és andezittufa rétegek határán.

Az Apátkúti-patak esőzések vagy hóolvadás után igen sok durva hordalékot szállít a folyóba, és törmelékkúpokat raknak le. A lerakott hordalék a Dunának, mint erózióbázisnak a szintjét jelzi. A környék patakvölgyei jellegzetesen V-keresztmetszetű szurdokvölgyek, amelyeken helyenként zuhatagos szakaszok is vannak. Ez a hegység fiatal kiemelkedésének következménye.

Az Apátkúti-patak 9,5 km hosszú, vízgyűjtő területe 19,1 km2, völgyében sok érdekes látnivaló akad: a hegyről lefelé haladva érintjük az Alpár-kutat, majd a Kaán Károly-forrást, mely jelentős vízhozamú (12 l/perc) és a völgyben túrázók kedvenc pihenőhelye. A völgyben több egykori kőbánya található, a legnagyobb az Ördögbánya. A Telgárt-forrás vize alig szivárog, de a körülötte kialakított pihenőhely sok kirándulót vonz.
A Magda-forrás nem igazi forrás, a kavicson elszivárgó patakvíz kerül itt ismét felszínre, vize nem iható.

Az Ördögmalom-vízesés kialakulásának geológiai oka van: a lávakőzet keménysége miatt szűkebb a patakmeder, mely a vízesés fölött mélyen barázdált sziklás meder. Az agglomerátum kevésbé ellenálló a víz eróziójával szemben, ezért a patak mélyebbre tudta vágni a medrét, vízesést kialakítva ezzel. Maga az „ördögmalom” jelensége áradásnál mutatkozik, mikor is az ár magával sodort kövei az oldalsó, öblös szikla tövében forognak, mint a malomkő, ezzel a sziklát továbbkoptatják. A vízesés közelében a patakon egy gát található, mögötte a patak vize van visszaduzzasztva. Ebben a tározótóban az addig gyorsfolyású, hűvös, sekély víz lelassul, felszíne hamarabb felmelegszik, ezáltal csökken benne az oxigéntartalom, algásodhat, mely a megváltoztatja az élővilág összetételét, és a benne, ill. a patakban élő védett fajokat veszélyezteti. A gát mögött nagyobb áradásokkor jelentős mennyiségű hordalék rakódik le, melyet kotrással távolítanak el, mely szintén károsítja az élővilágot.

 

Az Apátkúti-völgy élővilága változatos: fali gyík, zöld gyík, erdei sikló, rézsikló, gyepi béka, kuvik él itt a védett fajok közül. A patak a hegység állandó, bár nyaranta igen kis vízhozamú vízfolyása; halfaunája jelentős. Halfajai: fejes domolykó, fürge cselle, balin, bodorka, sujtásos küsz, paduc, márna, Petényi-márna, fenékjáró küllő, ezüst kárász, kövi csík, sebes pisztráng, szivárványos ökle, nyúldomolykó, szivárványos pisztráng, sügér, széles durbincs, tarka géb.

Az utóbbi évszázadban telepítések eredménye a pisztráng-előfordulás. A sebes pisztráng korábban természetesen is előfordulhatott a patakban, ill. a természetes szaporulat jelenleg is valószínűsíthető.

A patak vize Szentlászló felől érkezik, ahol középkori halastó is volt rajta (gátja ma is felismerhető). Sokáig vize igen szennyezett volt. Szentlászló település szennyezése a középszakaszra (mintegy 5 km-es hosszon) jelentős öntisztuláson ment át – ennek eredménye az alsó szakasz jelentős élővilága. Az egyik legnagyobb faunisztikai érték, a kövi rák.

A 377 m magas Nagy-Villám a látogatottsága ellenére gazdag élővilágú. A kaszálórétekkel tagolt erdők jellegzetes növényei a pilisi bükköny, a széleslevelű nőszőfű, a lisztes berkenye, a gyepek védett fajai a nagy pacsirtafű, a leánykökörcsin, az agárkosbor és a prémes tárnics. Legnagyobb hazai rovarunk (10 cm) az egyenesszárnyúak rendjéhez tartozó fűrészlábú szöcske, melynek röpképtelen egyedei ragadozók, állománya kizárólag nőstényekből áll, s szűznemzéssel szaporodik. A meredek oldalak gyepfoltjain pannongyík, rézsikló, erdei sikló keresi ízeltlábúakból álló táplálékát. Sziklai fészkelő énekesmadár a bajszos sármány.

Az Apátkúti-bérc mozaikos növényzete követi a változatos terepviszonyokat, ezért szinte a Visegrádi-hegység összes erdőtípusa képviselteti magát környezetében. Tömegesen fordul elő a mérges sás, egyes nőszirom-fajok, a magyar bogáncs. Jelentősek a hársas törmeléklejtő erdők és a melegkedvelő tölgyesek, melyeknek első leírása innen származik. Növényei: a molyhos tölgy, a sziklai gyöngyvessző, a réti margitvirág, a bajuszoskásafű és a sudár rozsnok. Meredek sziklás éleken sztyepprétek alakultak ki.

A sziklagyepekben bíboros és vitézkosbor, magyar perje, magyar bogáncs, mérges sás, árvalányhaj és nőszirom-fajok fordulnak elő.

A kék galamb a bükkösökben, a havasi cincér pedig kimondottan az öreg bükkösökben fordul elő.

A Telgárthy-rét közelében, a Bertényi Miklós Füvészkert területén 1968-ban kezdte meg a Parkerdőgazdaság az állomány-átalakítási munkákat. A bekerített területen a szép habitusú, árnyaló és a tájképi szempontból meghatározó fákat hagyták meg. A kert gyűjteménye elsősorban erdészeti megfigyeléseket szolgál és fenntartása is erdészeti módszerekkel történik. Szervesen csatlakozik hozzá az erdészeti bemutató terület, mely célja, hogy megismertesse a látogatót az erdő élővilágával, a természetszerű erdőgazdálkodással. A madárvédelmi bemutató tájékoztatást ad az itt előforduló fészkelő, vonuló madárvilágról.

A tanösvény felvezet a Muflon-kunyhóhoz, ahol az etetők, a vadgazdálkodás kellékei és különböző odútípusok találhatóak. A kialakított itatókat a közeli forrás táplálja. A vadászat múltját bemutató kiállítást a Fellegvárban lehet megtekinteni.

Magyarországon az első természetvédelmi visszatelepítés emlékét őrzi a Bölényes-rét, neve onnan származik, hogy a Visegrádi-hegységből kipusztult bölények helyére a két világháború között hoztak bölényeket. A megváltozott körülmények, az ember közelsége, terjeszkedése miatt a kísérlet nem lett sikeres és az állatokat visszaszállították az állatkertbe.

Hernádi Krisztina Nóra

Erdei kirándulás óvodás és általános iskolás tanulók részére

Tisztelt Látogató!
Az Apátkúti Erdei Általános Iskola az év minden napján várja az érdeklődő csoportokat az alábbi foglalkozások egyikére, időpont egyeztetéssel.
Időpontok, programok egyeztetése az erdeisuli@apatkutisuli.hu email címen történik.
Sok szeretettel várunk mindenkit!
Gyertek ismerjétek meg a természet rejtett kincseit!

 

1. NÖVÉNYISMERET

Ismerkedés az egyszerűbb, bonyolultabb felépítésű növényekkel, különböző szerveződési szintekkel (algák, gombák, zuzmók, mohák, harasztok, fás-és lágyszárúak), erdőalkotó fafajokkal, patakparti és szárazabb helyeken található növénytársulásokkal, a növények szerepével a társulásokban.

2. NYOMKERESÉS

Ki járt előttünk? Ritkán találkozhatunk állatokkal utunk során, de hagynak maguk után árulkodó nyomokat, ez nem csak a lábnyomuk lehet, mégis sok mindent elárul.  A túra során sokféle nyommal megismerkedhetünk, ami utal gazdája táplálkozására, vonulására, életmódjára.

3. TÁJÉKOZÓDÁS

Fontos képesség természetjárás közben, hogy tudjuk, hol vagyunk, merre tartunk. A gyerekek könnyebben tanulják meg a térképi jelek olvasását, a tájoló használatát gyakorlatban, hogy ne tévedjünk el. Mit tegyünk, ha nem tudjuk, hol vagyunk?

4. MADÁRMEGFIGYELÉS

Az etetőn nagy a nyüzsgés, ami a tavasszal kirakott odúknak is köszönhető. Hogyan tudjuk a madarakat segíteni- madárbarát kert kialakítása.

Toll, madárfészek határozás.

5. ÉRZÉKSZERVEK-ÉRZÉKELÉS

Az érzékszerveink miben különböznek az állatokétól? Kinek van a legjobb látása, hallása, szaglása-az életük múlik rajta, mi képesek vagyunk rá? Felismerünk láthatatlan tárgyakat?

6. SZUNNYADÓ VULKÁN

Hogy alakult ki a lábunk alatt található hegy? Hogy születik egy vulkán, meddig működik, mi lesz utána? A kőzetekből olvasunk.

7. VÍZVIZSGÁLAT

Kik laknak a gyorsvizű patakunkban? A talált makro-gerinctelen fajok meghatározása. Miről árulkodik ottlétük? Vízminőség-vizsgálat.

8. HÁNY ÉVES A KAPITÁNY?

Matematika kicsit másképp. Hosszúság, távolság, terület, sebességmérés természetesen  kézzelfoghatóan.

Kézműves foglalkozások
az erdei iskolai programokhoz

 

  • Újrapapírgyártás.
  • Nyomkiöntés-gipszből, krumplinyomda
  • Bőrözés
  • Etetőanyag, etető készítés
  • Pókhálószövés
  • Agyagozás
  • Gyöngy állatfigurák
  • Nemezelés

Időpontok, programok egyeztetése

Adatkezelesi tájékoztató

Sport és téma nap

Iskolánkban heti négy napon hagyományos tanórákon vesznek részt a diákok. Az ötödik napon különleges testnevelés órákat, projekt napokat tartunk: tavasszal/ősszel a lovaglás múzeumpedagógiával társul, míg télen síelés, korcsolyázás után barkácsolunk, odúkat, nyílvesszőket gyártunk. A túrázás, madarászkodás, falmászás, íjászkodás szinte a mindennapjaink része.

Következzék itt néhány gondolat ezeknek a tevékenységeknek a jótékony hatásairól.

Lovaglás

A ló az ember barátja, segítőtársa, egy csodálatos élőlény. Mikor jelent meg a Földön és mióta van jelen életünkben? 

A lovaglás története:

 Hatvan millió évvel ezelőtt alakult ki a földön a ló 7O cm magas, öt ujjon járó őse. Ennek az állatnak a fejlődése, egypatájúvá válása az amerikai kontinensen játszódott le. Azonban hatezer éve ott kihalt ez a faj, de a kontinenseket összekötő földnyelven át Európába vándorolt csoportja megmaradt. Kolombusz utáni hódítók vitték vissza Amerikába (A musztáng tehát Európából átvitt és ott elvadult ló).

 A negyedkorban elterjedt ős lóból kialakult Ázsiában, Európában és Afrikában a szamár, a fél-szamár, a zebra és egy már fejlettebb ló. Háziasítása 4OOO éve a Tigris és az Eufrátesz vidékén történt. Nem tudni, hogy először teherhúzásra, hátaslónak használták vagy pedig húsáért, tejéért, esetleg bőréért tartották.

 A tudósok szerint a mai lovak Equus Przewalskii formájú állattól származnak, mely Belső-Mongóliában él századunkban. Ennek a változatnak az alfajai: keleti-sztyeppei, robusztus európai, póni.

A sztyeppei változat volt a szkíták, az avarok, a kazárok és a magyarok lova. Ez utóbbi 13O-147 cm magas, szívós, edzett, igénytelen. Az időjárás változást jól tűri. A korábbi évszázadokban általában nem tartották istállóban.

 A magyarok ősei nomád, vándorló életet éltek, mindennapjaik nélkülözhetetlen társa volt a ló. Valószínűleg a honfoglalás korában és az azt megelőző időkben mindenki gyermekkorától fogva tudott lovagolni.

A sztyeppei ló a XV. századig nem keveredett idegen vérrel.

Az ókorban  közlekedésre és élelmezésre egyaránt használták. A középkorban a ló volt a fő közlekedési eszköz, nélkülözhetetlen volt a hadjáratokban, a kereskedésben, a hírvivésben.

 Egyre jobban előtérbe került a nevelés kérdése, a lovagi kultúra kialakulásával fontossá vált a test és a szellem együttes nevelése, míg a korábbi évszázadokban hol egyiket, hol másikat részesítették előnyben. A leendő lovagoknak meg kellett tanulniuk a tánc, a vívás, az íjászat és a lovaglás művészetét.

A középkorban élénk volt a ló kereskedelem a Kárpát-medencében. II. Lajos már rendszeresen tartott lóversenyeket. A lóállomány növelése a katonai erőkkel volt összefüggésben, mivel a lovas hadsereg volt a jellemző. Főként a gyorsaság, képzettség döntötte el a csatákat más tényezők mellett, ezért a katonák rendszeresen gyakoroltak lovaikkal. A királyok törvényekkel, rendeletekkel szabályozták, fejlesztették a lótenyésztést.

 1526 és 17OO között a török hódítókkal sok keleti ló érkezett, ezek keveredtek a magyar lovakkal.

17OO-tól 1814-ig tartott a spanyol ló korszaka. Spanyolországban egyre magasabb szintűvé vált a lovak és lovasok kiképzése. Európa szerte híressé és keresetté vált a Spanyolországban tenyésztett, vagy az ottani módszerek szerint kiképzett ló.

A XIX. századtól az angol lovak kerültek előtérbe, mivel ott fellendült a lótenyésztés. Arab lovakkal javították fel az állományt, az uralkodók pedig versenyekkel, díjakkal ösztönözték a ménesek és lovas iskolák létrejöttét. 

 A két világháború nagy károkat okozott a tenyészeteknek. A gépesítés miatt már nem használták a ló igát, sem a mezőgazdaságban, sem a közlekedésben, sem a hadseregben. A világháborúval járó elszegényesedés miatt a lóállomány 9O %- a mezőgazdasági jellegű volt, hobby és sport lovak tartására keveseknek volt lehetősége. 

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb szerepet kap a hobby, és sport-lovaglás. Magyarországon sok lovarda nyílt, itt a Dunakanyar környékén is. 

A lovaglásnak számos jótékony hatása van, ezért ezt a mozgásformát hobbiként, sportként, vagy terápiaként is alkalmazhatjuk. Testnevelés órákon az osztályok egy része csoportos foglalkozáson vesz részt, míg a lovon épp nem ülők bemelegítenek, gimnasztika gyakorlatokat végezhetnek, íjásznak. 

Lássuk, mit fejleszt a lovaglás:

  •  Egyenes, szimmetrikus tartás kialakítása
  • Abnormális mozgások korrekciója
  • Izületi mozgékonyság javítása
  • Megrövidült izmok nyújtása (a ritmikus mozgás és a lóval való közvetlen érintkezés útján), izmok erősítése
  • Egyensúly reakciók, koordináció javítása
  • Érzékelés fejlesztése
  • Gerincoszlop felegyenesedése, törzs-egyensúly fejlődése, izomerősítés, háti gerincoszlop dinamikus stabilizációja
  • Járásnak megfelelő törzs tréning (Az előrehaladó mozgást stimulálja a központi idegrendszerben. Olyan reakciókat vált ki, melyek a járáskor automatikusan keletkeznek a medence, a mellkas és a fej területén).
  • Ízületi mobilizáció: csípőízület, gerincoszlop, vállöv mobilizációja
  • Mozgásminták korrekciója: tónus normalizálódása, mozgások automatizálódása
  • Mozgásminták megtanulása
  • Szenzoros integrációs tréning: alkalmazkodás a környezetben levő személyekhez, körülményekhez, ingerekhez és ezáltal a test és tér érzékelés fejlesztése
  • Öröm, boldogság érzése
  • Kommunikációra való igény kialakulása. Kapcsolatteremtő képesség és kommunikációs készségek fejlesztése (állatokkal, társakkal, környezettel).
  • Légzés: a légzéstechnika javul a ritmikus mozgás, izmok ellazulása által; a friss levegő és az állandó egyensúlyozás edzi a légzőrendszert; szájmotorika, artikuláció javul
  • Keringés fokozódik
  • Csontrendszer: medencére, gerincre hat először, majd továbbterjed a perifériák felé
  • Izomrendszer: folyamatos egyensúlyozás, ülő helyzet fenntartása, egyszerre izometriás és izotóniás izommunka, összehangolódás, járáshoz hasonló mozgások
  • Idegrendszer: ingerek biztosítása, gátolt idegközpontok feloldása, izmok és idegrendszer kölcsönösen egymásra ható kapcsolata fejlődik
  • Hallás: irányok, hangerő, hangszín jobb érzékelése
  • Sérült, fejletlen, pszichikus funkciók korrigálása: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás.
  •  Érzelmi, akarati tulajdonságok, viselkedés, magatartás kedvező irányba való befolyásolása.
  •  Fegyelem, kitartás, céltudatosság, bátorság, kötelességtudat kialakítása.
  • Testi képességek: gyorsaság, erőnlét, ügyesség növelése.
  • Test – és tér érzékelés kialakítása, fejlesztése.
  • Szocializáció, társadalomba való beilleszkedés segítése.
  • Térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése.
  • Önállóságra való nevelés (probléma megoldás, döntés, felelősségtudat).
  • Önzetlenség, segítség-adás, tapintat, szeretet megtapasztalása.
  • Szabadidő értékes eltöltése
  • Tanulás: új ismeretek szerzése.

Síelés

A hideg idő beálltával iskolánk tanulói a testnevelés órákon lovaglás helyett síelni vagy korcsolyázni mennek. Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a város melletti erdőben, iskolánktól néhány perc autóútra található egy remek sípálya.

A síelés a klasszikus téli sportok  közé tartozik. Méltán nevezhető természeti sportnak, mivel a lejtők és emelkedők havas tájai legalább olyan fontos szerepet játszanak az élményszerzésben, mint a gyorsaság és a siklás öröme.

A síelés kedvezően hat a testre és a lélekre is. Igazi kikapcsolódást nyújt, élményt szerez, közelebb hoz a természethez, egyszóval a szellemi, lelki, testi felfrissülést, rekreációt szolgálja.

A síelésnek számos változata ismert, mint például a lesiklás, sífutás, gyorssízés, vadsízés.

A szó eredeti, norvég jelentése “hasáb”, amely valószínűleg utal arra, hogy a sílécet eleinte egy fahasábból állították elő. Az északi sarkkörön a sízés megjelenése időszámításunk előtti időszakra tehető.

A korabeli síléc alakja és mérete számos változáson ment keresztül.

Kb. 15 évvel ezelőtt terjedt el az ú.n. “carving” lécek többféle fajtája, amelyeknek közös jellemzője, hogy megkönnyíti a kanyarodást.  Alapvetően a carving lécek csőre és vége is szélesebb.

A hagyományos technikára zárt lábtartás, sűrű bothasználat, több sodródás, lassú kanyarodás, erőteljes forgatás jellemző. Ezzel ellentétben a carvingra nyitott lábtartás, kevesebb forgatás, gyors és hatékony kanyarváltás, minimális bothasználat mondható el.

 

Számos izom összehangolt működése vesz részt a síelésben, mint például a térdfeszítő és hajlító izmok, a combközelítők és távolítók, a lábszárfeszítők és hajlítók, a megfelelő testtartásért felelős farizomzat, csípőizmok, valamint a has és hátizomzat és természetesen a karhajlítók és feszítők. 

Már a síelés előtti szezonban célszerű elkezdeni az izmok erősítését.  Természetesen az izomerősítés mellett lényeges az alap-állóképesség megléte. Ennek érdekében javasolt egész évben folyamatos edzés.

 Kiválóan alkalmas az úszás, kocogás, futás, gyaloglás, evezés, kajakozás, kerékpározás.

Az állóképesség segít a technikai elemek tiszta kivitelezésében és a hirtelen rossz mozdulatokból adódó sérülések elkerülésében.

Természetesen a sífutáshoz lényegesen jobb állóképességre van szükség, mint a lesikláshoz. Sífutás során rendkívül nagy energiát mozgósít a szervezet, akár 800kcal-t is óránként, amelynek jelentős része a raktározott zsírok felhasználásából történik.

 A mozgáskoordináció fejlesztése speciális gyakorlatokkal, labdajátékokkal, görkorcsolyázással, nordic walking-gal teremthető meg.

Nyújtás az izomláz megelőzésére és az izmok gyorsabb regenerálódásáért.

A síelés után az igénybe vett izomzatot célszerű lenyújtani stretching gyakorlatokkal.

A nyújtógyakorlatok kivitelezése során kerülni kell a gyors mozdulatokat és célszerű figyelni a ritmusos légzésre is.

Korcsolyázás

A műkorcsolyázás amellett, hogy élvezetes, jelentős élettani hatásokkal bír. Csúszás közben egyfelől kardió, más felől erősítő hatásokat tapasztalhatunk.

Kardió hatás

Egészségünk megőrzése szempontjából rendkívül fontos, hogy testünk megfelelő kondícióban legyen. A rendszeres mozgás általában kondicionáló hatású, azonban vannak olyan sportok, melyek fokozottan azok, ilyen például a futás vagy a korcsolyázás.

Az intenzív mozgás erősíti a szívet, ezáltal csökkenti a szív és érrendszeri megbetegedések esélyét és az érszűkületet. Növeli az anyagcsere folyamatokat, így megóv minket a kóros elhízástól, a koleszterin és a vércukor szint megnövekedésétől, a magas vérnyomás kialakulásától.

A korcsolyázás intenzitásában megközelíti a futást, átmozgatja az egész testet, javítja az állóképességünket is.

Erősítő hatás

A jégkorcsolyázás elsősorban a láb izmait (vádli, comb), valamint a farizmokat erősíti. Azonban sok más sporttal ellentétben nem okoz egysíkú izomfejlődést, mert sok feladathoz a teljes test mozgását követeli meg. A felgyorsuláskor például a lökések intenzitásával összefüggésben a karok és a törzs izmai is mozgásba lendülnek. Csakúgy, mint egy bonyolultabb mozdulatsor elsajátításakor, amikor is a tartás és a karmunka, a váll és a gerinc izmait is intenzíven dolgoztatja.

A korcsolyázás során leginkább igénybe vett izmok:

  • négyfejű combizom / m. quadriceps femoris /,
  • háromfejű lábikraizom / m. triceps surae /,
  • nagy farizom / m. gluteus maximus /,
  • széles hátizom / m. latissimus dorsi /,
  • egyenes hasizom / m. rectus abdominális /.

 A hátizom illetve a hasizom fejlődése segíti a helyes testtartást, segít elkerülni a gerincferdülés kialakulását.

Egyensúly és helyes tartás

Sok mozgásterápia alapja a vesztibuláris rendszer ingerlése. Ezek a terápiák fejlesztik az írás-olvasási nehézségekkel, éretlen egyensúlyi reakciókkal, ügyetlen nagy motoros mozgásokkal, értelmi, mozgásfejlődésbeli elmaradásokkal küzdőket.  Az ilyen gyermekek gyakran mutatnak zavarokat a testsúly áthelyezési képességekben, amely az egyensúlyi reakciók lényegét képezik. Korcsolyázás közben a vesztibuláris rendszer különösen erős ingernek van kitéve. Ennek az erős ingernek a hatása az egyensúlyozó rendszer, a mozgáskoordináció fejlődésében nyilvánul meg

Múzeumpedagógia

Iskolánk péntekenként múzeumokba látogat el, ahol megtekintjük a kiállításokat és múzeumpedagógiai foglalkozásokon veszünk részt.

Korunkban az oktatásnak az a feladata, hogy a gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy bővülő ismereteket szerezhessen a világról, másokról és önmagáról.

A foglalkozások közvetlen célja a múzeumban felhalmozott anyagi és szellemi javak (gyűjtemények, kiállítások, kutatási eredmények) élményszerű tolmácsolása a pedagógia eszközeivel. Közvetett célja a múlt tárgyi és szellemi örökségét megbecsülő, a társadalmi problémák iránt érzékeny, múzeumlátogató generáció nevelése.

Hlatki Éva

Dunakanyar Oktatási Műhely Alapítvány

Fenntartó:

Dunakanyar Oktatási Műhely Alapítvány
2000 Szentendre Szivárvány u. 14.
Képviselő: Földi Péter (kuratóriumi elnök)
Email: fope@apatkutisuli.hu
+36 70 381-8126

Adószáma (1%): 18728031-1-13
Nyilvántartási szám: 13-01-0003741
Bejegyző határozat száma: 18Pk60165/2015/4
Számlaszáma: MagNetBank 16200230-10031140

Adatkezelési tájékoztató

Az alapítvány célja:

Tartós közérdekű célok

  • Személyek ösztönzése arra, hogy támogassák a Dunakanyarban élő és tanuló gyermekek testi és lelki egészségének megőrzésére, szabadidejük szervezett eltöltésére, sport- és szabadidős tevékenységük szervezésére irányuló kezdeményezéseket.
  • Környezetvédelmi oktatói tevékenység.
  • Ökológiai szemlélet kialakítása iskolai és azon kívüli pedagógiai programokon keresztül.

Kiemelt célok

  • A magyar oktatás és nevelésügy fejlesztéséhez való közvetlen hozzájárulás, személyközpontú óvoda, alap és középfokú iskola kialakítása, működtetése.
  • A gyermekek segítése, az életpályájuknak nagykorúvá válásukig történő egyengetése, ezen belül szakmájuk vagy továbbtanulási útjuk kiválasztásának segítése, tehetségük gondozása.
  • Anyagi és eszmei támogatás nyújtása a Dunakanyarban működő alternatív iskolában folyó oktató-nevelő munka feltételeinek javításához.
  • A hátrányos helyzetű tanulók és sajátos nevelési igényű gyermekek segítése.
  • Ökológiai központú gondolkodásban való példamutatás..

Alapítványi tájékoztató

Dunakanyar Oktatási Műhely Alapítvány a 2020. január 1-től csatlakozók hozzájárulási összegét 80.000 forintban / hónap határozza meg. A beiratkozási hozzájárulás továbbra is  100.000 Forint. A többgyermekes családok hozzájárulási összegei, az első gyermek után 80.000 Ft, második után 60.000 Ft, további gyermekek után 40.000 Ft.

A 2020/21-es tanévben induló első osztályok minimum létszámát 8-8 főben, maximális létszámát 12 főben határozza meg.

Tájékoztatom a szülőket, hogy az iskola fenntartásához szükséges fedezetet továbbra is az állami költségvetésből nyújtott normatív támogatás, az alapítvány hozzájárulása, továbbá a Gondviselői kötelezettségvállalások teljesítéseiből eredendő források biztosítják.

Az Alapítvány minden év május 15. napjáig tájékoztatót ad ki a következő tanévre megállapított éves Támogatás összegéről.

DOM Alapítvány a 2020-as évben is az Apátkúti iskola eszközparkjának bővítését, iskolaépületének fejlesztését tűzte ki célul, továbbá folytatja a Szép Ernő Színház gyermek előadásainak finanszírozását visegrádi helyszíneken.

Adója 1%-áva (18728031-1-13) már most tudja támogatni iskolánkat.

Az alapítvány tevékenysége:  
Az alapítvány a céljának elérése érdekében az alábbi közhasznú tevékenységet végzi: [Ectv. 34. § (1) bekezdés a.) pont]

Az alapítvány tevékenysége 1.

Közhasznú tevékenység: Óvodát, általános iskolát, gimnáziumot is magában foglaló képességfejlesztő iskola alapításához és működéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtése, az iskola létrehozása és működtetése. Óvodai nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.

Közfeladat:  köznevelési alapfeladatok (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, gimnáziumi nevelés-oktatás) ellátása

Jogszabályhely: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. § (1) bekezdés, 4.§ (1) a)-u) pontjai, 74. § (1)-(2) bekezdés;  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 6. pontja

Az alapítvány tevékenysége 2.

Közhasznú tevékenység: Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismertetését az iskolai általános képzésbe, az ismeretterjesztésbe beépíti.

A meghatározott feladatok végrehajtását az oktatási intézmény előmozdítja.

Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra neveléssel összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, a szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá az állatok jóllétét figyelembe vevő szemlélet kialakításához.

A természetvédelmi kultúra fejlesztése, természetvédelemhez kapcsolódó ismeretek oktatása

Közfeladat: természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása

Jogszabályhely: a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény 64.§ (1) bekezdés; a természetvédelemmel összefüggő e törvényben nem szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 54-55. §

 

Az alapítvány tevékenysége 3.

Közhasznú tevékenység: Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek megteremtése, a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása

Közfeladat: helyi közművelődés támogatása

Jogszabályhely:  a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. § (1)-(2) bekezdés

 

APÁTKÚTI ERDEI ÁLTALÁNOS ISKOLA
ÉS KOMPLEX MŰVÉSZETI PROGRAM

2025 Visegrád, Apátkúti völgy 03/157.hrsz.

GPS: 2025 Visegrád, Mátyás király utca 96.

Iskolaigazgató: Stomp Ferencné +36 20 487 3304
Dunakanyar Oktatási Műhely Alapítvány : Földi Péter +36 70 3818126
Titkárság: Bogya Mariann ‎+36 26 376 998
Email: info @ apatkutisuli.hu

Adatkezelési tájékoztató

        

Kapcsolat

Adatkezelesi tájékoztató