Szerző: Mitrik Dóra | jún 16, 2025 | cikkek
Május végén ismét megtelt élettel az Apátkúti Erdei Iskola udvara hétvégén is: madárdaltól, énekszótól és nevetéstől volt hangos a Magból Erdő fesztivál. A fesztiválsorozat negyedik eseménye mára a Dunakanyar térségének családjait egyre nagyobb számban vonzza, évről évre több látogatót csalogatva a környező településekről.
A fesztivál egyedi varázsát nem csupán a tartalmas, természetközeli programok adják, hanem az is, hogy minden apró részlete közös munka eredménye: diákok, pedagógusok és szülők hónapokon át készülnek együtt, hogy erre a napra igazi erdei csodavilágot teremtsenek.
Az idei fesztivál központi témája a madárvédelem volt – különös figyelemmel azokra a fajokra, amelyek fészkelési kedve az elmúlt években drámaian csökkent. Ez a jelenség adta az inspirációt a fesztivál tematikájához. Földi Péter, az Apátkúti Iskola alapítója fontosnak tartotta, hogy az esemény ne csak szórakoztasson, hanem érzékenyítsen és elgondolkodtasson: Miért tűnnek el a fészekrakó madarak? És vajon mi mit tehetünk ellene?
A programkínálat idén is gazdag volt: kézműves piac, odúkészítő sarok, solymászbemutató, táncház, valamint az ordítvafestés kicsiknek és nagyoknak egyaránt felejthetetlen élményt nyújtott. Az esemény egyik legkülönlegesebb része azonban kétségtelenül a Szülő–Tanár–Diák kiállítás volt, ahol a közösség tagjai saját alkotásaikon keresztül mutatták meg: az iskola nemcsak oktatási intézmény, hanem egy élő, kreatív és egymást támogató közeg.
A Magból Erdő fesztivál sokkal több, mint egy rendezvény, ugyanis komplex képet mutat intézményünk pedagógiai hitvallásáról is: a közösség erejébe, a természettel való kapcsolódás fontosságába és az abba vetett hit, hogy a gyerekek tanulási kedvét és fejlődését a szabad alkotás és a közös élmények támogatják meg igazán.
A visegrádi völgyben ezen a napon valóban erdő nőtt egyetlen magból – egy ötletből, amelynek gyökereit az Apátkúti Suli közössége gondozza, és amelynek lombjai alá egyre többen húzódnak be évről évre.
Szerző: Mitrik Dóra | ápr 16, 2025 | cikkek
O. Nagyné Corsei Gréta angol szakos tanító és alapozó mozgásfejlesztő, szeptembertől pedig az Apátkúti Erdei Általános Iskola leendő első osztályos tanulóinak tanítója lesz. Grétivel arról beszélgettünk, mit jelent számára a családias iskolai közeg, hogyan készül az iskolakezdésre, és miként segítheti a mozgásfejlesztés a gyerekeket a tanulásban és a mindennapokban.
Az Apátkúti Suli egyik alapértéke a családias légkör. Számodra mit jelent ez a tanításban? Hogyan szeretnéd megvalósítani az osztályodban?
Gréti: Nagyon élvezem, hogy a kezem, a szemem, a fülem és a szívem át tudja ölelni az egész osztályt, nem marad vakfolt, nincs kirekesztett gyermek, továbbá differenciálni is könnyebben tudok, legyen szó akár lassabban haladó vagy bizonyos területeken jobban teljesítő gyerekről.
Az iskolakezdés nagy mérföldkő egy gyermek életében. Tanítóként mit tartasz a legfontosabbnak az iskolaérettség szempontjából? Milyen készségek segítik a gyerekeket az első osztály sikeres indulásában?
Gréti: Nehéz kérdés, hiszen sok terület együttműködése szükséges ahhoz, hogy egy gyermek felkészült legyen arra, hogy iskolai életét megkezdje. Míg az óvodai évek alatt a gyermek kibújhat egy adott feladat elvégzése alól, az iskolában ez már nem lehetséges. Annak a gyereknek, aki még nem érdeklődik az iskola iránt, figyelmèt még teljesen csak a játékok kötik le, nehezebb aktivizálni a tanulási motivációját, ami pedig nagyon fontos ahhoz, hogy sikeres legyen az iskolában. Elindulhat ezáltal egy olyan lavina, ami az egész tanulmányi útjára kihat.
Minden iskolai szituáció megkívánja az adott helyzet megértését, az együttműködésre való képességet, illetve a szabályokhoz való alkalmazkodást. Én ezeket tartom elsősorban fontosnak: nem kell, hogy tökéletesen jelen legyenek, hiszen ezeket folyamatosan formáljuk, erősítjük, de fontos, hogy az alapok ott legyenek a gyermekben. A másik, ami szintén fontos, az az önállóság.
Mozgásfejlesztés fontosságáról sokat lehet olvasni manapság. Tanulmányaidat jelenleg mozgásfejlesztő terapeutaként folytatod, így kíváncsi vagyok rá, milyen konkrét módon jelenik majd meg a mozgásfejlesztés az osztályod életében?
Gréti: A mozgás fejlettségi szintje szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével és az értelmi fejlődéssel. Emellett kihat a beszédfejlődésre, a finommozgásokra (író-rajzoló mozgásokra) és a figyelem-koncentrációra is. Kisgyermekkorban különösen fontos a mozgás, mert ezen keresztül készül fel az agy számos olyan feladatra, amelyet majd iskoláskorban kell elvégeznie. Nem is gondolná az ember, hogy a rövid ideig tartó kúszás, mászás, hintázás vagy annak hiánya évekkel később milyen komoly tanulási és viselkedésbeli problémák okozhat. Hozzá kell tennem viszont azt is, hogy az agy fantasztikus, és olyan kompenzáló technikákkal rendelkezik bizonyos esetekben, hogy szinte alig lehet észre venni a hiányosságokat – ez viszont iszonyú fárasztó, és sokszor a tanuláshoz túl fáradt gyerekek ebben szenvednek.
Ezért jó tudni, hogy az iskolai tanulási zavarok megelőzésében kulcsfontosságú a sokoldalú mozgásfejlesztés. A szeptemberben induló első osztály órarendbe építve fog heti 2×45 perces alapozó mozgásfejlesztésben részesülni. Nagy izgalommal várom, hiszen így nemcsak tanítóként, hanem mozgásfejlesztőként is láthatom majd, mik azok a területek, ahol hiányosságok vannak, és milyen módon segít majd a fejlesztés.
Tudsz erre példát mondani: hogyan segíti a mozgásfejlesztés a kisiskolásokat mondjuk az írás-olvasás elsajátításában?
Gréti: A mozgás során gyűjtünk folyamatos információkat a környező világunkról, ezáltal kap az agyunk minél több ingert. A test minden mozdulata bizonyos érzetet vált ki, ezeket az agy összegyűjti, elemzi és a múltbeli tapasztalatokon alapuló értelmet illetve gondolatot hozzárendeli. A tanultakat a mozgás segítségével elmentjük emlékezetünkben – az írás is egyike az agy meghatározott részében elraktározott mozgásnak, akárcsak az úttesten való biztonságos átkelés. A tanulásért (és gondolkodásért) felelős agyközpont aktiválását a testmozgás és a külső világgal való kölcsönhatás is elősegíti.
Sokan azt mondják, hogy egy jó tanító meghatározó élményt adhat a gyerekeknek, amely az egész tanulmányi útjukra hatással van. Te mit szeretnél adni a tanítványaidnak?
Gréti: Elfogadást és szeretetet. Leginkább azt próbálom folyamatosan átadni a gyerekeknek, hogyan fogadják el egymást, hiszen egy osztályban, egy közösségben fognak együttműködni éveken keresztül, és igencsak meg tudja nehezíteni a gyermekek mindennapjait, ha olyan társak közé kell járniuk, akik nem szeretik és nem fogadják el a másikat. Ha alaposan megismerik egymást, akkor könnyebben megértik a különböző helyzetekben előforduló viselkedéseket, reakciókat és érzelmeket. Ha ezt a megközelítést fokozatosan elsajátítják, könnyebben tudnak majd társas kapcsolatokat kialakítani és fenntartani felnőttkorukban is.
A valódi elfogadásnál pedig a szeretet már jelen van. Úgy gondolom, hogy egy olyan közegben, ahol szeretik az embert, ott fejlődés, sikerélmény, öröm és nyugalom van.
Szerző: Mitrik Dóra | márc 14, 2025 | cikkek
Magyarország a Magyar Bankszövetség kezdeményezésére, a Pénziránytű Alapítvány szakmai támogatásával először 2015-ben csatlakozott az Európai Pénzhét (European Money Week) mára már több, mint 35 országot átfogó kezdeményezéséhez. Ennek célja az általános- és középiskolások pénzügyi ismereteinek megalapozása, valamint egy széleskörű szakmai összefogás megteremtése a pénzügyi tudatosság fejlesztésében aktív szervezetek, intézmények között. Az oktatásért felelős tárca 2017-től a tanév rendjébe is beemelte a témahetet és a Belügyminisztérium immár projektgazdaként támogatja a programot.
Több éve sikeresen futnak azok a tematikus hetek, amelyek során évről évre olyan, a gyermekek jövőjét meghatározó témákkal foglalkozhatnak, mint a pénzügyi tudatosság, a fenntarthatóság vagy az elmúlt egy évben különösen nagy hangsúlyt kapott digitális kompetenciafejlesztés.
Témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. A témahetek általános célja a 21. század köznevelési elvárásainak megfelelő szemléletformálás, a mindennapokban használható gyakorlati ismeretek játékos, élményszerű átadása, illetve a tanárok ösztönzése új pedagógiai módszerek kipróbálására. Az oktatási intézmény a munkatervében témahét keretében megszervezheti a tantervben előírt, az adott témával összefüggő tanítási órákat, foglalkozásokat. A PÉNZ7 minden évben, rendszerint március első felében zajlik, de a kezdeményezéshez kötődő kísérő programok akár a tanév végéig is követhetik egymást.
Több éve sikeresen futnak azok a tematikus hetek, amelyek során olyan, a gyermekek jövőjét meghatározó témákkal foglalkozhatnak, mint a pénzügyi tudatosság, a fenntarthatóság, és nagy siker az, hogy az iskolák, tanárok és általuk a diákok évről
évre kiemelkedően magas számban vesznek részt a témahéten. 2024-ben például 1.290 iskolában 203.000 diáknak tartották meg a rendhagyó tanórákat pénzügyi és/vagy vállalkozói témában.
Az iskolában voltak már témahét kezdeményezések, de a teljes hetet kitöltő, sőt a tavaszi hónapokra átnyúló témák ilyenfajta feldolgozása még nem történt meg. Ez amiatt is lehet, hogy ezek a napok átgondolt, aprólékos tervezést, rugalmasságot és sok munkát igényelnek az iskola minden dolgozójától.
Amikor szeptemberben a tanévnyitó értekezleten elhatároztuk a Pénz7 megtartását, legfontosabb céljaink a következők voltak: jobban megismertetni a pénz történetét, természetét diákjainkkal, és megmutatni hogyan befolyásolja változatos arculattal mindennapjainkat, hogy viselkedik a digitális térben, és hogyan lehetünk tudatos használói. Úgy látjuk, hogy ezek a célok a hét során megvalósultak.
Programjaink nagy része a hétfői, keddi és csütörtöki napon zajlott, melynek eseményeit, azok időpontját, programvezetőjét, menetrendjét egy aulánkban felállított nagy táblán lehetett követni. Erre nagy szükség volt, mert a sokszor párhuzamosan folyó programok, események szétfeszítették a hagyományos órakereteket. Szerdán és pénteken a megszokott munkarend szerint folyt a tanítás, de természetesen a téma ezeket a napokat is átszőtte.
Miről szóltak az órák: szövegfeldolgozások során híres pénzemberekről, híres pénzekről, pénzmesékről, pénzkalandokról, tőzsdéről, tulipánról, pazarlásról, pénzhasználatról, családi költségvetésről, pénzügyi kutatásokról, pénzügyi tervezésről, internetes vásárlásról, az állam gazdasági szerepéről, statisztikáról, zsebpénzről.
Miről szóltak előadások: a fenntarthatóság és pénz kapcsolatáról, a virtuális pénzekről, az alapítványok pénzügyi működéséről, pénzföldrajzról, régi pénzekről.
A hét két nagyon izgalmas napja volt a kedd és a csütörtök.
Kedden a Visegrádi Mátyás Király Múzeum múzeumpedagógusa, Hlavács Bettina és régésze, Kovács István jött hozzánk pénzveréssel, középkori pénztörténetekkel és bemutatóval, az ehhez kapcsolódó érdekes életmód történetekkel.
Mindkettőjükről köztudott, hogy értenek a gyerekek nyelvén, mégis meglepődtünk, hogy a kicsik meg merték fogni a nehéz kalapácsot, a nagyoknál pedig sikerül elővarázsolniuk a tanórák sokszor feledésbe merülő anyagát. A múzeum nyitottságát intézményünk és diákjaink iránt nem először tapasztaltuk az évek során, ezen foglalkozások biztosításával valóban maradandó, pénzben ki nem fejezhető élményhez juttattak minket. A vert pénzeket a gyerekek nagy örömmel tették zsebre, és vitték haza emlékként.
A csütörtöki nappal az volt a célunk, hogy bemutassuk a pénz közvetítő szerepét a személy és a vágyott tárgy között: ezen a napon az intézmény gyönyörűséges saját pénzével, az Apátkúti petákkal lehetett saját boltunkban vásárolni, melyet egy olyan grafikus tervezőművész álmodott meg, aki mindig áldozott időt, tehetséget, ötletet, tanácsot jó ügyek, közösségek érdekében. Kacsán György ajándékba adott sok-sok munkájával szellemes, gondolatébresztő, az intézmény további terveiben méltán helyet követelő petákok álltak be az ősi, közvetítő szerepbe. A mellékelt képeken is átjön az a hangulat, izgalom, öröm, ahogyan fogadtuk ezeket a pénzeket. Aki nem vásárolt ezen a pénzen, az Apátkúti petákon, vagy nem költötte el az egészet, a nap végén visszaválthatta, de sokan inkább hazavitték.
A gazdag programok hatékonyan szolgálták az oktatási alapkompetenciák fejlődését. Ezek programjainkban megjelenő azonosítását “A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” projekt alapján tettem, melynek szakmai vezetője Csépe Valéria volt.
A kompetencia olyan ismereteket és tudást, képességeket és készségeket, attitűdöket és értékeket foglal magában, amelyek a személyt képessé teszik egy adott feladat eredményes elvégzésére. /Csépe/
TANULÁSI KOMPETENCIÁK
A tanulási kompetenciák fejlődése a témahét során: az egyéni tanulási útvonalak kialakítása, belső motivációval ösztönzött tevékenységek végzése, a tudás aktív konstruálása, önállóan vagy másokkal együttműködve. /sokféle tanulási helyzet, feladatlapok, válaszhatóság, tanulási stratégiák kipróbálása/
KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁK
A kommunikációs kompetenciák fejlődése a témahét során: a tanuló szóban, írásban és digitális eszközök felhasználásával vagy egyéb módon, kommunikációs szándékkal, olyan információcserét folytat, amely a gondolatok, érzések és tapasztalatok hatékony kölcsönös megosztását teszi lehetővé. /szövegalkotás, történetmondás, nonverbális jelzések felismerése, interakciók/
DIGITÁLIS KOMPETENCIÁK
A digitális kompetenciák fejlődése a témahét során: az információk kezelése, a digitális térben folytatott kommunikáció és együttműködés, valamint a biztonságos és etikus eszközhasználat, fejlődik a digitális problémamegoldó képessége. /használja az operációs rendszereket, fogékony a digitális eszközök etikus használata iránt/
A GONDOLKODÁS KOMPETENCIÁI
A gondolkodás kompetenciáinak fejlődése a témahét során: adatgyűjtés és rendszerezés, információátalakítás, értelmezés és elemzés, összefüggésfeltárás, kritikai mérlegelés és döntés, amelyek hozzájárulnak a tudományos és technológiai gondolkodás kialakulásához. /adatgyűjtés, adatelemzés, érvelés, a mindennapi élet tényei, és az ezeken alapuló döntések, összefüggés feltárás/
SZEMÉLYES ÉS TÁRSAS KOMPETENCIÁK
A személyes és társas kompetenciák fejlődése a témahét során: a pozitív énkép, a testi-lelki egészség, az alkalmazkodás készségei, a kiegyensúlyozott társas kapcsolatok és a tudatos életvitel; a tanuló tisztában van alapvető jogaival, kötelezettségeivel és kisebb-nagyobb közösségeihez fűződő felelősségével. /pénzügyi tevékenységek tudatosítása az egészségkárosító tevékenységekben, társadalmi felelősségvállalás, csoportbeli szerep tisztázása/
A KREATÍV ALKOTÁS, ÖNKIFEJEZÉS ÉS KULTURÁLIS TUDATOSSÁG KOMPETENCIÁI
A kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái: a tanuló kreativitásának kibontakoztatása, a művészi önkifejezés megélése, a kulturális önazonosság és a sokszínűség pozitív értelmezése, az emberi alkotás tisztelete. /a dolgok kultúrtörténeti szerepe, változása, sokszínűsége, plakáttervek/
MUNKAVÁLLALÓI, INNOVÁCIÓS ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIÁK
A kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái a témahéten: a tanuló kreativitásának kibontakoztatása, az önkifejezés megélése, a kulturális önazonosság és a sokszínűség pozitív értelmezése, az emberi alkotás tisztelete. /a munka világának megismerése, a család munkahelyei, költségvetése, munka és pénz/
Már a témahét indításakor megállapodtunk, hogy a projekt egész tartalma alatt gyűjteni fogjuk a közben keletkező dokumentumokat, tanulói munkákat, tanártól, diáktól, szülőtől származó értékeléseket, megjegyzéseket. Ez így is történt, de rendezésük még várat magára. Egy hatodik osztályos tanulónk fogalmazását, mint az egyik legjobbat, mégis már most ajánljuk olvasásra. A munka mellett természetesen sokat játszottunk régi és új, pénz alapon működő társasjátékokkal, rejtvényekkel, kvízekkel.
Reméljük, írásunk közelebb viszi az olvasót ahhoz, hogy azok a sokszor emlegetett tanulói kompetenciák hogyan fejlődnek az iskola mindennapjaiból kicsit kiemelkedő témaheteken. Ez alatt a hét alatt nem éreztük, hogy az idő pénz, mert volt saját” pénzünk,” jól szervezett időnk, tehát mindkettőből éppen a kellő mennyiség állt rendelkezésre.
Bátorítunk minden iskolát a Pénz7 szervezésére:
Sziráki Judit igazgató
Jékely Endréné a témahét szakmai vezetője
https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/temahetek-0
www.penz7.hu.
https://penziranytu.hu/sites/default/files/tananyag/penz7/2024/P7_2024_Penzugyi_eletleckek_56_UTMUTATO.pdf
/EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása
Egy rossz döntés és Bitcoin
(Igaz történet alapján)
Zsolt egy sikeres egyetemi tanuló. Egy kiemelkedően jó diák, így hát ösztöndíjat is kapott. Az egyetemen jó a közösség, rendszeresen rendeznek bulikat vagy éppen csak találkozókat.
Pont egy ilyen rendezvényt szerveztek a barátai 2013 július 4-én. Amire Zsolt természetesen elment, mivel a közösség egyik kulcsembere. Zsolt így hát július 4-én este 8-kor (mivel ekkorra beszélték meg) felvette a bulizós ruháját, ami egy szakadt farmernadrág és egy póló, amin a kedvenc metál zenekarának logója volt, a Metallica. De amikor ki akart lépni a lakása ajtaján eszébe jutott valami. Beugrott neki, hogy múlt töriórán azt mondta, hogy ő fog otthon venni Bitcoint (a barátai ajánlására). Így hát leült a gépéhez és a maradék ösztöndíjának egyharmadát elköltötte 112 Bitcoinra. Utána abban a tudatban, hogy most már teljesítette ígéretét elindult a buliba, ami Pest egyik kibérelhető szórakozóhelye a 2-es Villamos nevű itató. Fél 9-kor odaért a 2-es Villamoshoz, aminek ajtaja előtt barátai várták. Barátnője szemére vetette, hogy késett. Zsolt erre elmesélte, hogy vett egy csomó Bitcoint. Amikor a barátai meghallották Zsolt történetében azt, hogy 112 Bitcoint vásárolt elkerekedett a szemük. Brúnó tátott szájjal hallgatta Zsolt beszámolóját és akkor ámult el igazán a csodálkozástól, amikor meghallotta, hogy Zsolt mindössze 15 ezer Ft-ból vásárolta azt a rengeteg Bitcoint. Ekkor Máté jött ki hozzájuk és megkérdezte őket, meddig akarják még fagyasztani magukat. Erre eszükbe jutott, hogy már fél órája kint állnak, így hát bementek. Bent rögtön megcsapta az orrukat a bagó szaga. Mindannyian köhögve támolyogtak egy kicsit kevésbé légmérgezett helyre. Leültek a pulthoz, ahol nekiláttak megszabadítani a szórakozóhelyet az alkoholtól. Negyed 11 körül Zsolt és pár barátja úgy döntött, hogy rendelnek egy kis ételt, mivel a 2-es Villamosban alkoholt és cigit leszámítva nem lehetett venni semmit. De amikor rendelni akartak kiderült, hogy mindenki elitta már a pénzét. Ekkor Zsolt felkiáltott: “ De hisz én pont ma vettem Bitcoint” . És három perccel később, már 12 Bitcoinért 12 pizzát rendelt. A többi Bitcoin-ját pedig egy kóddal ellátott felhőbe helyezte, amit a telefonján mentett le. A pizza viszonylag gyorsan megjött és Zsolték kiéhezve hozzá is láttak. A bulinak vége lett éjfél körül.
Zsolt mindent egy lapra tett fel és agysebész akart lenni, de ezt nem sikerült elérnie. Közben elfogyott az ösztöndíja, nem talált munkát és az albérletét sem tudta fizetni. Egyik nap olvasta hírekben, hogy írdatlanul megnőtt a Bitcoin értéke. Eszébe jutott, hogy a telefonján lévő Bitcoin már milliókat ér. A telefonját viszont már régen kidobta. Úgy gondolta, muszáj lesz megszereznie a telefonját. Innentől kezdve minden nap csak szeméttelepeken kutakodott. Ez az évekig tartó kutakodás lassan tönkretette a kapcsolatait. Sosem tudott szabadulni a gondolattól, hogy mennyibe is került az a 12 pizza.
Fábián-Tóth Ambrus
Szerző: Mitrik Dóra | márc 14, 2025 | cikkek
Az Apátkúti Erdei Általános Iskolában rendhagyó tanulási élményben részesülhetnek az 5-6. osztályos diákok: a Magyar Képzőművészeti Egyetem képzőművész tanár szakos hallgatói rendszeresen vendégórákat tartanak nekik a 2024/2025-ös tanévben. A program különlegessége, hogy az órák nem csupán az alkotásról szólnak, hanem arról is, hogyan lehet a vizuális és testi érzeteket felhasználva mélyebb megértést kialakítani a tananyagban. A pedagógus hallgatók aktív tanulási módszerekkel, dráma- és élménypedagógiai elemekkel segítik a diákokat a különböző témák feldolgozásában.
A kezdeményezés Simon Tünde, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanárának irányításával jött létre. Az egyetem hivatalos gyakorló iskolája ugyan a “Kisképző” (Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium), de az Apátkúti Sulival való együttműködés egy másik, fiatalabb korosztállyal kapcsolatban ad gyakorlati tapasztalatot a hallgatóknak. A programot az egyetemen belüli meghirdetés után túljelentkezés jellemezte: végül kilenc hallgató vett részt benne.
Vizuális nevelés közelebbről…
Simon Tünde szerint a vizuális nevelés nem csupán a látványra épül, hanem olyan pedagógiai helyzeteket teremt, amelyek komplex módon fejlesztik a gyerekeket. Az érzékelés több szinten zajlik: a testi tapasztalás, az illatok, a hangok és a kollaboratív alkotási folyamatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy diákok aktívan és motiváltan vegyenek részt az órákon.
„Minél több érzékszervet szólítunk meg, annál mélyebben rögzül a tudás” – állítja Tünde. A módszertan lényege, hogy egy adott témát több oldalról közelítsenek meg. Például a második félév központi témája a Selyemút, amelyhez történelmi és földrajzi kapcsolódási pontok is társulnak. Az első órán a diákok különböző tárgyak és fűszerek illatain keresztül ismerkedtek meg a témával és alkottak “illatos képeket”.
„Néhány percen belül teljesen leállt a gyerekek zsizsegése, és motiváltan figyeltek. Az ilyen élményszerű tanulás a legemlékezetesebb számukra” – meséli Tünde. Hasonló elven épültek fel a korábbi órák is. Egy korábbi projektben a természet négy eleme (tűz, víz, levegő, föld) került a fókuszba. A víz témaköre például különösen fontossá vált az árvíz kapcsán, melyet drámapedagógiai és vizuális eszközökkel dolgoztak fel a gyerekek.
Milyen módszerekkel tanítanak a hallgatók?
A pedagógiai szakos hallgatók három fő tanítási módszert alkalmaznak: az aktív, a kollaboratív és a performatív tanulási módszert. Az aktív tanulási módszer célja az, hogy a diákok valóban dolgozzanak az órákon, ne csak passzívan figyeljenek. Erre egy példa: az óra végén minden tanulónak egy igaz vagy hamis állítást kell megfogalmaznia az adott témáról, a többiek pedig tapssal jelzik, hogy szerintük melyik helyes: ez folyamatos figyelemre ösztönzi a gyerekeket. A rendszeres önreflexió kiemelt terület, mert maga a tanulás a reflexió során történik, akkor megy végbe az a változás az agyban, ami a tanulást eredményezi.
A kollaboratív tanulás előnye, hogy a gyerekek közös alkotásokon dolgoznak, ahol mindenki hozzáteszi a maga részét. Ez erősíti a közösségérzetet, és segít abban, hogy a kevésbé magabiztos diákok is aktívan részt vegyenek a munkában.
A performativitásnál a drámapedagógiai elemek, a mesemondás és a játék képzi a legfontosabb részét a tanulási folyamatnak. Ezek az élménypedagógiai eszközök segítik a mélyebb megértést és a kreatív gondolkodást.
Hogyan hat a program a gyerekekre és a hallgatókra?
A visszajelzések rendkívül pozitívak. Több szülő is jelezte, hogy a gyerekeik nyitottabbá és motiválhatóbbá váltak ezeken az órákon. A hallgatók pedig rendszeresen visszacsatolást kérnek a diákoktól, hiszen tanulás számukra sincs reflektálás nélkül.
A pedagógiai szakos egyetemistáknak hatalmas élményt jelent ez a tapasztalat. A hallgatók egymást is segítik: egyvalaki vezeti az órát, a többiek pedig a gyerekek között mozogva támogatják a tanulási folyamatot. A program sikere abban is megmutatkozik, hogy a hallgatók a második félévben is szeretnék folytatni a foglalkozásokat. „Iszonyú sokat profitáltak ebből az együttlétből” – összegzi Tünde.
Az Apátkúti Erdei Általános Iskola és a Képzőművészeti Egyetem közös programja egyértelműen bizonyítja, hogy a művészet és az interdiszciplináris megközelítés hatékony eszköz a tanulásban. Az érzékelésre és az élményalapú tanításra épülő órák segítenek abban, hogy a diákok mélyebb megértést szerezzenek a világról. A projekt nemcsak a gyerekek számára hasznos, hanem a tanár szakos hallgatóknak is értékes gyakorlati tapasztalatot nyújt. Ahogy Simon Tünde is megfogalmazta: „Bármilyen tantárgyhoz lehet vizuális feladatot kapcsolni, csak meg kell találni, hogyan fogjuk meg az adott témát.” A program tovább folytatódik a tanév második felében is, és remélhetőleg még több hallgató és diák számára nyújt majd inspiráló tanulási élményt.
Szerző: Mitrik Dóra | jan 30, 2025 | cikkek
Mi az a pedagógiai elv, amelyet a legfontosabbnak tartasz a munkád során, és hogyan valósítod ezt meg a hétköznapokban?
Kis létszámú osztályokban tanítok, és ez nagy előny az egyéni képességek fejlesztése szempontjából. Partner vagyok tanítványaim számára a nevelési-oktatási munka folyamatában, aki szeretné megosztani a megszerzett tudást, de nem szégyell tanulni sem a tanítványaitól. Fontos didaktikai elvem, hogy összefüggéseiben láttassam a tananyagot, sokat kutatok és keresem az érdekes, olykor furcsa vagy meghökkentő kapcsolódásokat más tantárgyakhoz.
Hogyan jellemeznéd a hetedik osztályt? Miben különleges ez a kis létszámú közösség? Mire vagy büszke velük kapcsolatban?
Egy volt hitoktatóm mondta sokszor anno, hogy “A jóisten nem susztermester, senkit nem csinált egy kaptafára…” A hetedik osztály az alacsony létszám ellenére nagyon sokszínű képet mutat. Mivel nekem is az az alapvéleményem, hogy mindenkinek van olyan különleges adottsága, amelyet érdemes kibontakoztatni és gondozni, így hagyom, hogy kérdezzenek, kiálljanak magukért és olykor akár lázadjanak.
Hogyan találsz motivációs pontokat tanítványaidhoz? Hogyan segíti ez őket abban, hogy örömmel tanuljanak?
Őszinteséggel, szókimondással, bizalommal, tanácsokkal és vidámsággal motiválok, és tőlük is megkapom ugyanezeket, ami engem is motivál. Törekszem olyan fizikai és pszichikai környezetet teremteni velük együtt, amiben jól érzik magukat. Ha a pedagógus meri megmutatni az emberi oldalát a tanítványainak, az igazi motiváció lehet, különösen ennél a korosztálynál.
Ez a korosztály gyakran különböző kihívások elé állítja a pedagógusokat. Szerinted ebben a korban mi a leghatékonyabb módja a felmerülő problémák kezelésének?
A megbeszélés. Tudják, hogy mindig megtalálnak, és bármilyen problémával megkereshetnek. Vannak iskolán kívüli, közös programjaink is, amelyek még jobban segítik egymás megismerését és megértését, erősítik az összetartozás élményét. Erre a korosztályra már lehet észérvekkel is hatni: amikor valamilyen tanulási vagy magatartási problémát meg kell beszélnünk, sosem erőből győzködöm egyiküket sem, hanem levezetem a dolgok miértjét és magyarázatát, még ha hosszadalmasabb is.
Mit “visznek” magukkal a diákok az Apátkúti Suliból, amikor továbbtanulnak? Mi az, amivel szerinted te személyesen hozzá tudsz járulni a fejlődésükhöz?
Kérdezni tudást, kritikus gondolkodást, összefüggések keresését és útmutatót ahhoz, hogy miként tudnak magyarázatot kapni a felmerülő kérdéseikre, problémáikra. Egészséges büszkeséget, őszinteséget, széles látókört, logikus gondolkodást, toleranciát és empátiát. Legalábbis ezek átadása határozott célom.
