A matematika kulcs az egzakt természettudományos ismeretekhez, a világhoz, de ezen túl még sokkal több. Alapvető gondolkodásformákat fejleszt, lépésről lépésre vezet minket az absztrakt gondolkodás birodalmába. Megtanít a lényegtelen és a lényeges különbségére, és nem utolsósorban belső tartást ad.
Belső tartást ad a gyerekeknek és a fiataloknak, mert megtanít hibázni, saját hibáinkon túllépve felállni, és újra meg újra nekilátni egy feladatnak. Kitartással, sok nézőpontból megvizsgálni egy problémát, és felfedezni hozzá a saját utunkat. Vagy éppen méltósággal szembenézni azzal, hogy ez most nem sikerült. A matematikában nem mások véleménye számít, hanem az, hogy a gondolatmenetünk megoldáshoz vezetett-e. A probléma a „táblán” van, a diák és a tanár pedig egy oldalon áll: a tábla előtt együtt próbálják megtalálni az utat.
Mégis miért olyan nehéz a matek? A matematikatanítás nehézsége talán abban rejlik, hogy az absztrakciós képesség nem átadható. Nem úgy tanuljuk a matematikát, mint egy évszámot. Ezen az úton saját erőből kell mindenkinek végigmennie. A tanító pedig csak „idegenvezető” a matematika világában. Lehetőségeket, utakat, ajtókat nyit ki, így válik láthatóvá a matek mélysége és szépsége, de belépni csak a diákkal együtt tud. A diákok saját tevékeny érdeklődésük révén tudják kinyitni ezeket az ajtókat, majd önállóan is képesek lesznek újabb és újabb folyosókon haladva eljutni a következő szintekre.
Kész válaszok helyett megfigyelni a természetet, meglátni benne a matematikát. Következtetni, összegezni, felfedezni!
A tanár a diák kezébe adja az eszközök sokaságát, hogy maguk tudják lépésről lépésre a megértés útját járni. Így lesz a LEGO-kockából oszlopdiagram, a krumpliból pedig „krumplikörző”.
És közben tanulunk, együtt. A tanár a diák útját terelve, követve legalább olyan lelkesen tanul, mint a diák. Számára is új és új ajtók tárulnak fel a diákok megoldásai, gondolatai révén, és újabb részeket fedez fel a nem is olyan „elemi” matematikai területek összefüggéseiből.
És mégis így ír Pólya György A gondolkodás iskolája című könyvében, igen szemléletes, és sajnos még mindig nagyon aktuális képet festve a matematikatanulásról:
„…a jövendő tanárok az általános iskolában tanulják a matematika utálatát; és visszatérnek az általános iskolába, hogy új nemzedékeket tanítsanak erre az utálatra.”
Olyan ez, mint egy átok!
És miért éppen matematika?
…hogy végre megtaláljuk a varázsszert mi, felnőttek és tanárok, hogy megtörjön az átok!
Bíróné Mészáros Melinda – Közgazdász, matematika tanár, az Apátkúti Erdei Általános Iskola pedagógusa
