Nagymarosról Visegrádra járunk iskolába – de hogyan?

Nagymarosról Visegrádra járunk iskolába – de hogyan?

Nehéz olyan Dunakanyarban lévő települést találni, ahonnan még nem fogadtunk diákot az elmúlt hét évben: Sokan járnak hozzánk Szentendréről, Tahitótfaluról, de ha a túlpartot nézzük Zebegényből és Nagymarosról is bőven akad diákunk. Érdekessége a helyzetnek, hogy sokszor a nagymarosi diákjaink kevesebb időt töltenek utazással, mint a Visegráddal azonos oldalon élő tanulóink, hiszen a komp menetideje (nagyjából 5-6 perc, de ez változó a vízállás és az időjárás függvényében) lényegesen rövidebb mint a szemben közlekedő távolsági buszjáratoké…

De térjünk a tárgyra: pontosan hogyan is néz ki egy átlagos nap, ha nagymarosi (zebegényi, kismarosi stb.) gyermekként az Apátkúti Erdei Általános Iskolába járunk? 

Odaút reggelente

Reggelente 8:00-kor indul a komp Nagymarosról Visegrádra, diákjaink a kompmegállóban várakoznak, általában kis csoportban (a felsősök jellemzően már szülői kíséret nélkül, az erre alkalmas szülői igazolással).  A nagymarosi szülői közösségünk összetartó, egymást segítő és rugalmas, mindenki arra törekszik, hogy a lehető leggördülékenyebb legyen a logisztika. 

A kompról leszálló gyermekeket egy kisbusz veszi fel közvetlenül a kompnál lévő buszmegállóból, és ez viszi fel őket az iskoláig. 

Mindent összevetve elmondható, hogy a nagymarosi kompállomástól kevesebb, mint 15 perc alatt vannak reggel a gyerekek az iskolában. 

Visszaút délután

Iskolánktól a gyerekek 15.00 órakor  indulnak le közösen gyalog a visegrádi kompállomásra, állandó felnőtt (tanári vagy pedagógus asszisztensi) kíséretében. Sétálva kényelmesen elérik a 15:45-kor Nagymarosra induló kompot. A komp 15:50-kor érkezik meg a megállóba Nagymarosra, így ekkora kell a gyermekért odaérni minden nap. Diákjaink zöme jár különféle szakkörökre még délután Zebegénybe, Kismarosra, és eddig nem okozott gondot senkinek sem, hogy beérjen a délutáni foglalkozására. 

Egyéb fontos információk az utazással kapcsolatban:

  • hetente egyszeri projektnapunkon a reggeli indulás mindig megegyezik a sima, “tanulós” napunkkal, viszont az érkezés egy órával hamarabb, 14:50-kor van (ez jellemzően a pénteki nap). 
  • az iskolához felmenő kisbusz költsége nem terheli a szülőt, az a tandíj részét képzi
  • a gyermek számára megvásárolandó bérlet a szülő költségét képzi, viszont a költésg egy részét az alapítványuk támogatja. 

A nagymarosi családokról elmondható, hogy jó és összetartó viszonyt ápolnak egymással, a gyerekek különsen élvezik a kisebb, összeszokott társaságban eltöltött “extra” időt egymással. 🙂 Ráadásul szülői beszámolóink alapján a nagymarosi gyerekeket pont ugyanakkor kell ébreszteni reggel, mintha a helyi iskolába készülne…

További, utazással kapcsolatos kérdés esetén írj nekünk Facebook oldalunkra, vagy e-mailt az info@apatkutisuli.hu-ra. 

 

Magból Erdőt neveltünk

Magból Erdőt neveltünk

Karácsonyi fények hívogatták december 16-án, szombat délután a fesztiválra látogató vendégeket: iskolánkban hagyományteremtő módon megtartottuk a Magból Erdő fesztivál sorozatunk első rendezvényét.  Különleges alkalom volt ez több szempontból is: szülők, tanárok és diákok összefogva vettek részt a kivitelezésben, melynek eredményeképp egy igazán különleges délutánt tölthetett együtt az iskola közössége és külsős látogatók egyaránt.

Az időjárási viszontagságok ellenére (Duna heves áradása), még a túlpartról is sokan jöttek látogatóként, szervezőként, vagy épp árusként. A fesztivált Sziráki Judit intézményvezető nyitotta meg, az “Én zászlóm, én óvodám” kiállítással együtt. A programot az Apátkúti Bábos Banda folytatta “A Graffaló” című bábelőadásával. Az előadást elsős és második osztályos tanulónk és szüleik adták elő elsöprő sikerrel: kicsiknek és nagyoknak is vastapsra lendült a keze a  produkció végén. Tombola sorsolást követően pedig Kudron Emesével beszélgettünk, aki elmesélt az antidiéta mozgalmakról és okleveles dietetikusként tippeket adott a család és gyermekünk táplálására is. 

A fesztivál állandó programjait kísérte a sütibár, az erdei meseséta Klári néni vezetésével, a társasjáték kávézó és a kézműves piac is. Kézműves piacunkra különösen büszkék voltunk, mivel sikerült olyan helyi manufaktúrákat és kézműveseket elhívni, akik környezettudatos elvek mentén készítik termékeiket: fajátékokat, helyi pörkölés kávét és erdei szárított gombákat is lehetett kapni, hogy csak párat említsünk a szemet gyönyörködtető portékák közül.

Az estét a Flow Quartet vonósnégyes zárta, akik kortárs dallamoknak kölcsönöztek klasszikus hangzást. 

Reméljük, hogy a fesztivál különleges és emelkedett hangulata elkísérte a résztvevőket egészen az ünnepekig. Minket biztos… 🙂 

 

 

Erdei Hírmondó: Szárnyak és talpak

Erdei Hírmondó: Szárnyak és talpak

Az év vége sűrű volt sok szempontból az iskola életében, és ez jellemző volt az erdei programjainkra is. 

Téli madárvédelem

Iskolánk csatlakozott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület “Madárbarát kert” programjához. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy iskolánk megalakulása óta különleges figyelmet fordít szárnyas szomszédaink védelmére (például megépített és kitelepített odújaink elérték a maximális számot az udvaron) , viszont hivatalos formában ebben a tanévben indultunk el az említett program keretében a hivatalos cím megszerzéséért. Klári néni, az iskola erdei programjaiért felelős pedagógusa folyamatosan foglalkozik madárvédelmi és ismereti anyagokkal, illetve ő a Madárbarát kert egyik program koordinátora is. A hideg beálltával főleg a  téli madárvédelemmel foglalkoztak a gyerekek, illetve felkerült iskolánk udvarába a Madárbarát kert program oktató plakátja is. 

Topogó folyosó

Iskolánkban a majdani tanösvény részeként terveztünk egy 13 méter hosszú mezítlábas, szenzoros ösvényt épületünk hátsó, támfalas-folyosós részére. A jelen korban teljesen hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy mindig cipő van a lábunkon, pedig milyen jó néha mezítláb lenni. Nem csak jó érzés, de az egészségünkre is jó hatással van. A gyerekeknél ez fokozottan érvényes. Az ösvényt változatos összetevők alkotják, a kisebb-nagyobb kövektől, kavicsoktól kezdve, a tobozokon, háncson, homokon keresztül a puha fűig. Ezek mind fejlesztik az érzékelésünket, masszírozzák a talpunkat, élénkítik a vérkeringésünket.  Emellett az egyensúly érzékünket is javítják. A változatos felületeken való sétálás erősíti a gyerekek talpainak izomzatát, így megelőzhető a lúdtalp, sőt akár a jövőbeli hátfájás is. Az iskola tanulóin kívül a közeli óvodák, iskolák tanulói látogathatják, ezzel elősegítve a közösség fejlődését és a gyermekek szenzoros érzékelésének javítását. A program megvalósulása érdekében benyújtottuk egy pályázatot a Tescohoz is. 

Mozdulj a klímáért! 

Idén első alkalommal mi is csatlakoztunk a „Mozdulj a klímáért! A közösség ereje!” elnevezésű kampányhoz az Éghajlatvédelmi Szövetség szervezésében. A kampány célja az volt, hogy az oktatási intézmények  közösségeit „zöldebb” gondolkodásra ösztönözze. Az iskolánkban kiemelten fontos a minket körülvevő természet ismerete és szeretete, ezért büszkék vagyunk rá, hogy a kampány alábbi elemeit teljesítettük:

A program keretében zöld mérföldköveteket lehetett gyűjteni a természetkímélőbb közlekedéssel, legyen szó gyaloglásról vagy tömegközlekedésről: az Apátkúti Suli összesen 2204 darabot tudhatott magáénak.

  • Diákjaink elkészítették a faölelő emblémáikat 1-8. osztályig.
  • Közösségi akció keretében arra vállalkoztunk, hogy minden évszakban elmegyünk egy csoportos kirándulásra, megfigyelve a természet folyamatos átalakulását: ősszel a börzsönyi kirándulás alkalmával csodálhattuk meg az erdő pompás színeit. Külön öröm, hogy a túrán szülők, tanárok és diákok is részt vettek.
  • A természetet és művészetet keresztezve a gyerekek ecoprint technikával saját növényismereti könyvüket készítették el.

A pályázatot Klári néni készítette elő. Köszönjük az összes tanárnak és diáknak, akik részt vettek a programban, ezzel támogatva a kampány célkitűzését!

 

Ez történt nálunk: szüreti mulatság és az árvácskák látogatása

Ez történt nálunk: szüreti mulatság és az árvácskák látogatása

Lassan belerázódtunk mindannyian az évkezdésbe, és az időjárás még mindig kegyes hozzánk: a nap meleg sugarainak köszönhetően még a nyári energiánkkal tudjuk élvezni az őszi udvari kintlétet, a programokat és projektnapokat. 

 

Érik a szőlő, hajlik a vessző…

Szeptember második felében megtartottuk hagyományos szüreti mulatságunkat. Orsi néni vezetése alatt a tanáraink gőzerővel dolgoztak azon, hogy a közös körtánc után a gyerekek különböző állomásokon mérjékössze ügyességüket és szórakozzanak együtt. A rendezvény csodálatos hangulatban telt, igazi szüreti hangulat uralkodott az iskola udvarán. A gyerekek pedig a nyomkodás és préselés után élvezhették a finommustot. 

 

Séta az Árvácskákkal

Szeptember utolsó péntekén a felsős évfolyammal ellátogattunk a szentendrei Árvácska menhelyre. Az egyesület hontalan kutyáknak és macskáknak nyújt menedéket, munkatársuk alaposan körbevezette a gyermekeket a menhelyen. A körtúra után a gyerekeknek lehetőségük nyílt kutyasétáltatásra, illetve a macska ketrecben a cicákkal való játékra. Diákjaink végig aktívan, nyitottan és figyelemmel kísérték végig a projekt napot, amiért nagyon büszkék voltunk rájuk. 

 

Apró talpakkal a csúcs felé

Első és másodikos évfolyamunk szeptember folyamán a visegrádi Zsitvay-kilátót látogatták meg. Az út folyamán megismerkedtek a túra jelzésekkel, és a kilátó aulájában hosszasan tanulmányozták a különbözőgomba és állatfajokat. A több órás túrát természetesen megállók tarkították: uzsonnázás mellett fáramászást és a dombon való legurulást is “gyakorolták” a gyerekek. 🙂  

 

Erdei Hírmondó: Légy válogatós!

Erdei Hírmondó: Légy válogatós!

Szeptemberben nemcsak az új elsősöket vártuk szeretettel, hanem érkeztek iskolánkba új pedagógusok is. Ősztől új munkatársunkként üdvözölhettük Erdőszegi Klárát, aki az Apátkúti Suli Erdei Programjáért felelős. Klára minden hónapban egy új témával ismerteti meg a gyerekeket. Ezeken a projekt hónapokon keresztül a diákoknak lehetősége nyílik elmélyedni a fenntarthatósággal, környezetvédelemmel és a minket körülvevő természet ismeretével is. 

Klára zöld szakkört is tart azoknak a növendékeinknek, akik mindezekre fogékonyabbak és szívesen kézműveskednek természetes alapanyagokból hetente egyszer. Az aulában elhelyezett faliújságon pedig mindig hasznos tudnivalók lesznek a gyerekeknek az aktuális hónap témájáról. 

Szeptember a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás témáját jártuk körül. Klári néni elhelyezett az aulában szelektív hulladékgyűjtőket, és meglátogatta az osztályokat is: videókon és játékokon keresztül ismerkedtek az újrahasznosítással. Az aulában kihelyezett faliújságon egy kvízt is elhelyezett, melynek kitöltői között ajándékot sorsolt ki.

Elstartolt a zöld szakkör is! Összesen tíz gyermek jelentkezett, jellemzően az alsó tagozatból. A foglalkozáson esőbotot csinálhattak a diákok. 

Klári regisztrálta iskolánkat a Világ Legnagyobb Tanórája programba. Ezt az oktatási kampányt az ENSZ indította útjára „Project Everyone” néven 2015-ben, Magyarországra pedig az UNICEF és az UNESCO szervezésében érkezett meg, annak érdekében, hogy már iskolás kortól kezdve edukálják a gyerekeket azokról a globális célokról és tennivalókról, amelyek a fenntartható fejlődést szolgálják társadalmi, gazdasági és természetvédelmi szinten is. Októberben Klári viszi az “egyenlőtlenség csökkentése” témakört a gyermekekhez, amiről a következő hírmondóban fogunk beszámolni 🙂 Izgatottan várjuk! 

Sziráki Judit – Boldogan, kíváncsian, motiválva, megerősítve…

Sziráki Judit – Boldogan, kíváncsian, motiválva, megerősítve…

Rengeteget foglalkozik a média napjainkban az oktatással, talán azért is, mert sok a bizonytalanság, érezzük a változás előszelét. Akármi is történik, a legfontosabb kérdés az marad, hogy hogyan érzi magát a gyerek az iskolában. Örömmel megy? Érdekelt-e a tanulási folyamatokban? Meglátja az összefüggést az őt körülvevő világ és a tanultak között? Számára is világos a tanulás célja? Vannak-e tervei a célok eléréséhez? Vagy készen kapja a “kell és kötelező” kényszerítő erejével? Hatalmas a különbség. Mert míg az előbbi egy aktív, alkotó folyamat, az utóbbi passzív és tekintélyelvű.

Hiszem és vallom, hogy lehet örömmel és boldogan is tanulni, és lehet az iskola ennek színhelye. A 21. század iskolájának pedig ennek színhelyének kellene lennie. 

A napokban évfordulós Csíkszentmihályi Mihály kezdi “FLOW – Az áramlat” című könyvét egy Arisztotelész idézettel, ami régi iskolája falán volt olvasható: „A tudás gyökere keserű, de a gyümölcse édes”. Elgondolkodtatta őt ez az idézet, olyannyira, hogy kutatások sorával bizonyította, lehet másként is. Igen! Lehet a tanulás, a tudás megszerzése örömszerző folyamat. 

Azt gondolom, kell is, hogy az legyen. Egyre inkább arra van szükség, hiszen ma már a pszichológia is egyre többet említi, hogy az örömmel szerzett ismeretek jobban rögzülnek a memóriában, jobbal lehet építeni ezekre a további tudásokat.

A tanulás mint örömforrás mellett másik a tanulás folyamatában fenntartott kíváncsiság is nagyon fontos. 

„Ha hajót akarsz építeni, ne dobold össze az embereket, hogy fát gyűjtsenek, és ne adj nekik feladatokat. Inkább tanítsd meg nekik, hogyan vágyakozzanak a tenger mérhetetlen végtelensége iránt.” /Antoine de Saint-Exupéry/

A kisgyermek hatalmas kíváncsisággal van megáldva az őt körülvevő világ irányába. Szeret kísérletezni, felfedezni, mozogni és játszani. Ha ezeken keresztül „kínáljuk meg” őt a tanulási tartalmakkal, sokkal szívesebben fogja „fogyasztani”. Különösen, ha az erősségeire építünk, nem az elmaradásai, kudarcai miatt ostorozzuk őt. 

Nagyon erősen hat a gyermekek személyiségére az, hogy milyennek látják őt a számára fontos személyek: szülei, barátai, tanárai, és milyen visszajelzéseket, megerősítéseket kap. Szomorúan tapasztalom, hogy sok kisgyermek esetében a napjainkban népszerűvé vált tanulási zavar helyett valójában tanítási zavar áll fenn. A tünetek és a következmények sajnos néha nagyon hasonlóak. Kudarcok, alulmotiváltság, romló teljesítmény és gyenge önértékelés – ez megnyilvánulhat visszahúzódásban, de akár agresszióban is. 

„Ha egy gyerek nem tud úgy tanulni, ahogy tanítjuk, akkor úgy kell tanítanunk, ahogy ő tanulni tud.” – írja Ignacio Estrada, – és ez nem csupán személyi és tárgyi feltételek kérdése,  véleményem szerint sokkal inkább szemlélet kérdése.

Mi az Apátkúti Erdei Általános Iskolában arra törekszünk, hogy kompetens tudást közvetítve, olyan tanulási légkört alakítsunk ki, tartsunk fenn, amely épít tanítványaink természetes gyermeki kíváncsiságára és azokra az érzelmi intelligencia elemekre, amelyek támogatják a harmonikus személyiség kialakulását és megerősödését. 

Nagy öröm számunkra, hogy a mi iskolánkba valóban boldogan jönnek és tanulnak a gyerekek, közvetlen és élő a kapcsolatunk a szülőkkel, családokkal. Hiszünk ennek építő erejében.

Valljuk, hogy a leírtak meghatározhatják gyerekeink további életét és a miénket is, hiszen társadalmunk, Földünk jövője ül most tantermeinkben.

Sziráki Judit – intézményvezető